Zágoni Á. Károly: A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 34. (Nyíregyháza, 2005)

A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve (Forrásközlés)

tétetett. A templom nyugati véginél lévő fatoronyban a nagyobb harang 1784-ben közköltségen öntetett, a kisebbik pedig amely 133 fontos, néhai Kőszegi György úr költségén öntetett. Anyakönyve kezdődik 1777-ben, Hetei Sámuel lelkész idejében. Iskolája hajdan, közköltségen bérelt házakban tartatott mígnem 1801-ben néhai nagytiszteletű Kőszegi Ferenc úr telkének az útra és tó közötti végit az eklézsia állandó iskolahelyül örök áron megvévén 30 vonás forintokért, a paplaki telek kelet déli szomszédságában, azon évben épült a mostani iskola ház. Az egyház jövedelmének, csak az olykori munka tétel a forrása. 32. Harangláb 1645-ben Bótrágynak filiája volt. Későbben a lakosok esedezésére 1795-ben anyaegyházzá tétetett. Ekkor vette a mostani paplaki telkét is 100 váltó forintért tekintetes Lónyay Ferenc úrtól. 33. Hete Hete 1648-ig Tarpának filiája, azon évben pedig az egyház Sárándi Anna aszszonytól 100 forinton megvévén azon telkét, amelynek akkori szomszédja északról Fornosi János puszta telke, délről Székely Mihály árváinak puszta örökségük s azt paplaki telekké tévén, rendes lelkészt nyert, s fiók egyháza lett Fejércse 1793-ig. Iskolatanítója 1645-ben volt elsőben, amikor még Tarpához tartozott. Anyakönyve 1768-ban kezdődik. Mostani kőtemplomának s kőtornyának alapja 1799-ben tétetett le, s az egyháznak saját költségén 1819-ben építtetett fel, s végeztetett be. Tornyának fedelét a villám 1846. május 26-án leütvén, az egyház tornyát még azon évben csinos bádog fedélzettel látta el. Az úrvacsorai kelyhen ily fölírat van: „CSÁSZI KATA HADTA ÚR VACSORAIAHOZ HETEI ECLEZIANAK 1656. " Azon kis ezüst tányéron pedig melyen a kehely áll, ily fölírás olvasható: „CZASZI LAKATOS JÁNOS FELESÉGÉVEL EGGÜT ADTAK * HETEI ECLESIAHOZ * ANNO 1663. " 34. Hetyen A hetyeni egyház a Csonkapapi egyháznak volt filiája. Ketten tartottak ezen egyházak közmegegyezéssel papot, amit egész világosságra derít a Beregi Tractus első jegyzőkönyve a 254. lapon. Ugyan is Újhelyi Pannicida István esperes idejében Synodus tartatván Váriban 1631. augusztus 27-én a hetyeni és Csonkapapi ügyben ez végeztetett: „ Papi. Papicusis eu Heteniensibus sic convenerunt ut alter uter ne conclucat pastorem neg dimittere qu: at. " [!][„A heteiekkel úgy egyeztek meg a papiak, hogy a lelkipásztor elküldéséről egyik se határozhasson. "] Az 1645. évi egyházi jövedelmi összeírásban is Csonkapapinak volt filiája Hetyen 1739-ig, amikor Csonkapapitól külön válván fiókegyházból anyaegyházzá lett. 1793-ben iskolatanítót hívott s nyert. Anyakönyve 1765-ben kezdődik.