Zágoni Á. Károly: A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 34. (Nyíregyháza, 2005)
A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve (Forrásközlés)
Iskolaház helyet 1790-ben gróf Haller József őexelenciája, mint ezen helység nagyobb részinek akkori ura adott. Iskola tanítói fizetés alapíttatott itten 1796ben, 8 köböl fizetésből 5 köblöt az egyház, 3 köblöt a pap ígérvén, a nép pedig minden háztól fél véka búzát, egy szekér fát adván. 29. Gulács Régi neve Gulach, Gulacz. Ezen helység a Gulács Görgei s más nemesek vezérlete és oltalma alatt 1560-1580-ig a bevett reformált vallásban jókor rendezte magát, papokat, s tanítókat idejében nyervén 1595-ben már virágzó anyaegyház volt, fiók egyháza lévén Tivadar. 1600-ban papja Szent Miklósi Demeter, iskolatanítója pedig Beregszászi Márton volt. Régi kriptával ellátott temploma helyett, mostani ékes templomának s tornyának alapkövei 1818. augusztus 3-án tétettek le. Temploma, parokhiája, iskolája helye, a helység közbirtokosai által bírt közös földekből és közös utcából szakasztatott. Anyakönyve 1776. november 3-án kezdődik. 30. Nagygút és Kisgút A derceni tóból vagy más néven Szernye mocsárból kifolyó gáti Nagy víz választja el Nagygútot Kisgúttól. Hajdani neve: Nagy- és Kis Zernie, vagy Nagy- és Kis Szernye. A kettő közt formán esett a Jászinó folyónak a Gáti vízbe szakadása Kismunkács régi földvárnak. Hihető még a magyarok bejövetele előtt épült szláv erőd lehetett ez, amelyet a magyarok bevevén földbástyáit, a föld népével, a mellette lévő mély sáncokba levontatta, mint a mezővári mellett lévő Borsóvá várával is cselekedtek. Ezen várit, és Nagy- és Kisgúti határon és erdőkben sok dombok környezik. Véd dombok, őrszemek voltak azok ez előtt szinte ezer esztendővel, vagy a hadban elestek tesz- halmai? az ma titok. Ezen várat eleinte a korona bírhatta, későbben, neve úgy mutatja hogy a Péter király alatt svétiából (Svédországból) beköltözött Gúth- Keled testvérek, különben is Vid nevű unokájukról ezen megyében neveztetik s fen áll egy Vid nevű helység, későbben magyar királynék bírták világon nevezetesen, hogy a Leleszi Konvent levéltárában lévő okirat szerint a Mátyás király édesanyjának, horogszegi Szilágyi Erzsébetnek, majorsági épületei voltak Kismunkács várában, utóbbi időben Fornosi s ó Bégányi utódok bírták, ma Bersenyi és Paksi János gúti lelkész úr. Ezen kívül itt, Kismunkács várában van a Gúti paplak a hozzá tartozó telekkel és kertel, úgy szintén itten van a bolthajtásos szép kőtemplom és kőtorony is. A Nagy- és Kisgúti egyesült egyház 1595-ben már filiája volt Izsnyétének, s hogy 1610-ben is filiája bizonyítja a Gyarmatiánum Protocollum 157. lapja e képen: „Seniore Valentius Zárnias Synodus musaine Anno 1610. 2 Juni "... „Isnete Guth Connoversia inter Isnetien et Guthien de Coenae sacrae simul Concionis instituendae ergo orta sic ab Ecclesia decisa ... Ministersis duobus annonariis festis Sacra Domini Coena in ipsa paroeciali Ecclesia administrare
