Zágoni Á. Károly: A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 34. (Nyíregyháza, 2005)

A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve (Forrásközlés)

főispánt adott Bereg vármegyének u.m. idősb Bűdy Mihályt, középső Bűdy Mihályt és ifjabb Bűdy Mihályt, de akik alkalmasint mind római katolikusok voltak. Déda egyházi tekintetben eleinte leányegyház volt. Későbben 1600 körül, midőn a tatárok által egyházaikból kiszorított alföldi s megye nélküli lelkészek, a Beregi Egyházmegyéhez is folyamodtak pártfogol tatásért a több filiák közt sok másokkal, akkor lett anyaegyházzá. Már az 1646. évi összeírás anyaegyháznak találta. Filiája pedig még 1703-ban is Homok helység volt, hol ma oroszok laknak. Anyakönyve kezdődik 1765-ben. Iskola tanítót 1799-ben vitt először. Tornya és temploma, mint különös modorban, az ősrégiségben emelt, agg épületek sok századok óta állanak. Mikor ki által építtette? semmi felirat nem bizonyítván, eredetüket homály fedi. A templomban régi kripta is van, melyben, többek közt egy kezdő nagy 4 betűkkel ellátott koporsó is volt, mit Váradi Pál hajdani atyai és barabási tanító is látott és emlegetett. Egy ízben, egy vizsgálódó egyén tizenegy arany gombokat hozott fel a kriptából, s azokat Munkácson valami ötvös zsidónak el is adta, jó olcsón, mígnem ezen dolog tudtára esvén bizonyos megyei tiszt urnák, némely gombokat, amelyek még meg voltak vissza váltott. Parokiális telkeit ki adta? Nem tudatik. Az iskolai telket az utcáról lejáró, s éppen a templom mellett lévő széles sikátorból alakította az egyház 1800-ban. Közelebbi jó tévői voltak: Nemzetes Kis Ferenc úr, ki az iskolai tanítónak a Beregszász felőli fordulón három vékás szántó földet, a Ligetet pedig ugyan csak 3 vékás kender földet ajándékozott. Másik néhai Kopics apáti Kopócsi Imre úr özvegye, nemzetes Fábián Erzsébet asszony, aki az egyháznak, két jó árok szőlőt ajándékozott, melynek haszna vehető aljába két véka gabona bele megyén. 23. Dercén Régi egyház. 1593-ben rendes papja Carkai Mátyás. 1600-ban Ökörirói Sándor. Ugyan azon 1600-ban iskolatanítója Csarodai János. Bír ezen egyház egy Pozsonyban 1765. május 30-án kelt Helytartótanácsi engedélyt arról, hogy szük és elavult fatemplomát hasonló anyagokból szélességbe egy hosszában pedig két öllel nagyobbítva megépítheti, amely a vármegye által azon évi július 9-én publicáltatott, s az egyháznak ki adatott. 1777. december 12-én ismét vármegyei engedelmet nyert arra, hogy eddigi haranglábja helyett egy kis fa tornyot építhessen. 1784. augusztus 21-én újra megyei engedelmet eszközlött arra, hogy nem régi temploma talpa alá rothadástól mentő, úgy szintén rosszul alkotott tornyocskája alá, dűléstől óvó kőfundamentumot tétethessen. Végre, mostani derék kőtemplomát s tornyát 1825-30-ig megépítvén azt 1835-ben felszenteltette. Kisebb régi harangján semmi írás nem lévén, idejéről semmi bizonyosat nem tudhatni, nagyobb harangja öntetett 1796-ban. Bán Miklós Gáti iskola tanító által eklézsiai költségen. Anyakönyve kezdődik 1776-ban. Szathmari Sámuel lelki pásztor idejében. Népessége 1847-ben 900 lélek. Nevezetes jól tevője volt ezen egyháznak a méltóságos Dercsényi család, amelynek papi származásit törsök atyja Dercsényi János úr, ki érdemeiért itt megadományoztatott s e mellett királyi tanácsosi címet is nyert, végrendeletileg a vallás virágoztatására száz pengő forintot hagyott, kegyes özvegye pedig az isko-