Zágoni Á. Károly: A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 34. (Nyíregyháza, 2005)
A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve (Forrásközlés)
Ezen helységnek neve onnan származhatott, hogy a hitújítás előtti római katolikus világban, búcsújáró hely lehetett itt a Beregszásziaknak. Későbben, lakosok telepedvén itt meg, helység lett belőle, s hihetőleg Beregszásznak filiája volt jó darab ideig. 1689-ben itt Tractusi Synodum tartatott. 1768-ban pedig anyaegyházzá lett, későbben azonban ismét filiává lett. 1755-ben parókia telke bírásában megháboríttatott az akkori beregszászi hatalmas plébános által, aki onnan az épületek fáit lehányatta, s a házi kertet maga használatára felszántatta, hiába ellenezvén azt hitünk sorsorai, p: o: azok között nemes Szoboszlai Fekete János ki háromszor vágta ott össze a szántó ekét. Melyért akkori alispán Eötvös úr által Vásárosnaményban idéztetvén fogságban tétetett, s két meddő tehenei 25 forintokban elbecsültettek. S csakis így bocsáttatott szabadon. Mely summától a nyugtaték mai napig is meg van nagyságos Barmos István kezében. A telket mai napig a plebánus bírja. Hihető, hogy így paplaktól megfosztatván az egyház úgy lett Beregszásznak filiájává. Idővel építettek a református hívek egy fa templomot a temetőben, amely tél végi lakhelyül szolgált sokáig a lévitáknak. Temetőnek pedig felfogtak a kertek alatt egy gazos helyet, s azt kiirtván körül sáncolták, s ma is bírják. Idő múlva a templom mellé házat is építettek, a templomban a rekeszt elbontván, szekeret csináltatott, s 1800-ban egy fatornyot is építtetett. Újra anyagyülekezetté lett 1803-ban. Ekkor kezdődött anyakönyve is, Vásárhelyi Sámuel lévén első papja. Jótevője volt ezen egyháznak csornai Kajdi Lajos úr, hitvesével Ludányi Bay Terézia asszonysággal, akik 1825-ben tulajdon örökös telki földjükből a parókiális szoros telket megnagyobbították, s telkeikben felekezetünkbeii jobbágyokat tartottak. 19. Csaroda Eredeti neve: Csorna Voda - Fekete víz. A magyarok bejövetele előtti elnevezés még a szarmata világból. Kétségen kívül a mellette elfolyó mai nap Csorondának neveztetett feketés színű víztől. Cserna vodának, és Chernavodának is neveztetett ezen helység Zsigmond császár és király idejében, és későbben is virágzott itten a Chernavodai úri család. Többek közt nevezetesek voltak Chernavodai Chrysogon, és Chernavodai Egyed. Cziarnadának is íratott ezen helység a Tractus első Protocollumában. Egyházi tekintetben is régi parokhia. A római katolikus világban is rendes plébánia volt, mit bizonyít régi s csodálatos szerkezetű tornya és templomán kívül, a szathmari püspöki megye Schematismusa is. Kétséget nem szenved, hogy ily ország útban eső nevezetes helységben a hitvallási tisztább felfogások is jókor eljutottak, s gyökeret vertek. 1595-ben már mint anyaegyház említtetik. Kétségen kívül már az előtt is régen az lehetett. Régibb időbeli papjai voltak: 1598-ban Krassai Mátyás, 1613-ban Váczi Menyhért, 1631-ben Károlyi Mihály. Iskola tanítója 1600-ban Gyarmati Miklós. Csarodához tartozott leányegyházak voltak: Tákos és Fejércse. Anyakönyve 1756-ben kezdődik. Templomának mind külmind belszerkezete nagy régiségre mutat. A szent ház belső része 1747-ben, méltóságos kis rhédei Rhédey Ferenc úr pártfogása alatt a lakosok költségén újíttatott
