Zágoni Á. Károly: A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 34. (Nyíregyháza, 2005)
A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve (Forrásközlés)
muzsikáltatással, stb. vádoltatott. ... 1680-ban Komáromi István mint barkaszói pap szenteltetett fel több másokkal együtt a Beregi Egyházvidék elöljárói által. 1600-ban iskolatanító volt itt Milotai Mátyás, de már 1645-ben a lelkész volt iskolai tanító is, de a tanítói fizetést is szedte, mert ezen dologról illyen be írás találtatik azon évben: 1. Minden külön kenyeres ember, akinek hat ökre vagyon és húsz kereszt búzája, ad két kalangya búzát papbérbe. Az éneklésért mester kéve tíz kéve búzát, ha pedig, húsz kereszt búzája nincsen, három keresztet ad pap bérbe, mester bért, hét No 7 kévét. 2. A kinek két ökre vagyon, vagy csak egy is, ha 17, vagy csak 12 kereszt búzája vagyon is, fizet papbért 3 keresztet, mesterbért 7 kévét. Ha járó marhája nincsen, pap bért ad 2 keresztet, mester bért öt kévét stb. 3. Régi iskolája helyén nem tudhatni, 1806-ban önköltségen új telket vett, s új iskola házat állított az egyház, de az távol esvén a templomtól, 1842-ben a mostanit cserébe L. Eördög Dániel úrtól, toldásba fizetvén 450 váltó forintot. Első temploma és tornya fából volt a parokhiai telek előtt, de helyette 1800-ban kőtemplomot s tornyot kezdett építtetni, amely 1818-ban elkészült, s fel is szenteltetett, akkori barabási lelkész, s egyházmegyei főjegyző t. Széles András által, de az 1835. július 6-án a harangokkal az egészen új paplakkal, s káplán házzal, az egyház ládájával, s minden anyakönyvekkel, a lakosok sok házaival lángok martalékává lévén, az egyház kényteleníttetett mindeneket újólag díszesen felépíteni. Amint egy 2 köblös parohiális telek régi birtoka az egyháznak, mint öröklötté? azt homály fedi. Megkülönböztetett jótevője az egyháznak nincs. Birtokosok itt a helyben lakó terjedelmes Sütő és Gerseni családok. Továbbá a gróf Vay, Beck, gróf Hallar jusson Kállai, Farkas? Péchy úri családok, stb. 1847-ben a lelkek száma 784 volt. Leányegyháza volt 1705-ben is még Gersenó, hol Teremi István esperes idejében is falu volt. Mikor pusztult el? nem tudatik. Ma puszta: noha a régi templom és temető hely mai napig is ismeretes. 9. Bátyú Ezen helység eleinte, szóbeszéd szerint kondások, gulyások, s tekenő csinálok gyülekező helye s tanyája volt. Hol idő múlva a lakosok megszaporodván az árvíz elől a mostani fentebb eső lakhelyre vonultak, s a földesurak engedelméből megtelepedtek, s eklézsiát is alakítottak egy kis fa templomot építvén, a nagytiszteletü egyházmegyétől pedig iskolatanítót kértek, ki is az anyakönyvi beírat szerint Szántó András nevű volt. Ekkor Bátyú Bótrágynak filiaja volt. Későbben önálló egyházi anyakönyvet 1785-ben Ajtai Sámuel lelkész kezdett. Mostani kőtemploma, s tornya alapkövei 1802-ben tétettenek le, Szathmari András lelkész és traktusi assessor idejében. 10. Kisbégány Már 1741 körül, külön akart válni a nagybégányi egyháztól, amelynek filiája volt, hanem 1784-ben ment tökéletességre az elválás. Anyakönyve is 1784-ben
