Zágoni Á. Károly: A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 34. (Nyíregyháza, 2005)

A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve (Forrásközlés)

A Beregi nagytiszteletű Egyházmegyében kebelezett egyes egyházak történeteit illető ezen töredék jegyzetek leginkább azon összeírt adatok figyelemmel tartása mellett írattak itten össze, amelyek 1847-ig esztendőben a nagytiszteletű Egyházmegye rendeletére minden egyes egyházakban össze szedegetve a nagytiszteletű Felsőségnek be adatott, de vannak más, figyelemre méltó adatok és jegyzetek is ide iktatva, amelyek a hálás utódok előtt az érdemes elődöket becses emlékezet tárgyaivá emelik. A BEREGI NAGYTISZTELETŰ EGYHÁZMEGYEI EGYHÁZAK RÖVID TÖREDÉKLEIRATA 1. Tiszaadony 1645. évben, mint anyaegyház említtetik és egy ízben 1645-ben filiája volt Kerecseny, de akkor nem mostani helyén, hanem Adonyhoz közelebb, Eszterjén nevű helyen feküdt, mely hely már ma csak gaz és kaszáló. Temploma hajdan gót alakú volt de az mint mondják a XVIII. század elején a kuruc villongások közt lerontatván csak hátulja maradt meg. A megkeseredett lakosok ekkor csak egy kis fatemplomot bírtak építeni, amely el is avulván meg is szűkölvén a régi templomnak fen maradt végső részit beépítvén és kitoldván a lakosok ez által egy csaknem egészen új kő templomot építettek. A templom boltozatán ilyen írás van: „Ez Ház, - Isten Háza, - mely a Szent Isten tiszteletére épült, második fejedelem József császár kegyelmes engedelméből, romladozásaiból a T. Adonyi Szent Ekklésia a maga költségén építette, tökéletes szívből munkálkodók idejében. Kezdődött T. T. Győrfi György predikátorságában és végződött T. T. Szemesi István prédikátor idejében. Rácz Mihály kurátorságában, Bíró István egyházfiságában. Konsistoriálisok: nagyságos Sütő Sándor, nagyságos Erős Gábor, nagyságos Kovács István, Danku István, Gerő György, Gerö István, Lévai Ferenc. Bíró Danku János, Szent Ekklésia tagjai anno 1794. Viski Sámuel A. M. által. " Mostani tornyát 1822-ben végezték be. Anyakönyvet kezdett itt t. Váradi István lelkész 1780-ben. Iskolatanítója 1798-ben volt először de rendesebben 1812 óta van. Az iskolai épületet 1844-ben az árvíz hasznavehetetlenné tévén, a régi iskolai telket elcserélték a lakosok Nyárádi Józsefné tekintetes Szmrecsányi Viktória asszonynak víz nem járta alkalmas telkével és arra építek a mostani alkalmas iskola házat. A régibb és újabb tiszaadonyi lakosoknak az anyakönyvekben és mai iratokban ilyen családi neveik fordulnak elő betű sorozati rendben: Bodnár, Bodó, Bíró, Csatári, Dankó, Debreczeni, Erős, Fúló, Gerő, Kapi, Kis, Kozma, Király, Liba, Lévai, Megyesi, Peszter, Rácz, Sulyok, Sütő, Szabó, Szigeti, Tót, Tiba, Vég. Prédikátorainak neveit 1753 óta tudhatni töredékben. Akkor 1755-ben lelkész volt Zombori József. 1771—1775-ig M. Fülep Zsigmond 1780—1787-ig Váradi István, aki 1780-ban kezdett anyakönyvet vezetni.