Nagy Ferenc: A nyíregyházi zsidóság pusztulása. Forrásközlés - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 33. (Nyíregyháza, 2004)

A nyíregyházi zsidók pusztulása

A gettóba hurcolás megkezdésének időpontjára vonatkozóan egyértelmű levéltári forrás, az „Akcióterv" ad biztos tájékoztatást. Ezen az április 16-i dátum szerepel. Haj­nalban 36 Nyíregyháza környéki településen kezdték összeszedni a zsidókat és többsé­güket még ugyanezen a napon Nyíregyházára szállították, illetve kísérték. A zsidók összeszedését a csendőrök végezték. A parancsnokok ügyeltek rá, hogy az állomány tagjai ezt a feladatot ne a saját lakóhelyükön végezzék, ezért más-más telepü­lésre vezényelték őket. A teendőkről a csendőrök pontos eligazítást kaptak Nyíregyhá­zán: „berendeltek Nyíregyházára, s a parancsnokok bezárt ajtóknál megmondták, hogy a zsidók összeszedése következik és ezt a csendőrségnek kell végrehajtani. Nem volt szabad még a feleségnek sem megmondani mi történik." 44 Az Endlösung, a végső megoldás ör­dögi tervezetében a gettók csak ideiglenes táborként szerepeltek, innen gyűjtő táborok­ba, vagy úgynevezett bevagonírozási központokba kellett a zsidókat szállítani, hogy onnan deportálják őket. Nyíregyházán a gettó házainak ablakait bedeszkázták, a gettóba vezető utcákat he­venyészett kerítéssel elzárták. Az itt lévő házakba már az első nap 3010 személyt zsú­foltak össze. Április 16. után is folytatódott a vidéki zsidók begyűjtése, így a létszám fokozatosan emelkedett. Április 23-ig a nyíregyházi zsidókat nem zárták a gettóba, csupán azok éltek ott, akiknek a lakásuk a gettó területén volt. Április 28-ra, a gettó­sítást kimondó miniszterelnöki rendelet hatályba lépésére Nyíregyházán a zsidók ösz­szegyűjtése már be is fejeződött. A gettóba zárt 17 580 főből csaknem ötezren voltak nyíregyháziak. A hihetetlen zsúfoltság is sürgette az eredeti ütemterv megvalósítását, vagyis a get­tó lakóinak a gyűjtő táborokba való telepítését. A kitelepítés május 5-én kezdődött és 10 nap alatt befejeződött. A gettó kiürítéséhez, a betegek, öregek, magatehetetlenek el­szállításához 555 szekeret („országos járművet") vettek igénybe. A nyíregyházi gettóból három gyűjtőtáborba szállították a szerencsétlen embereket: Nyírjes-tanyára, Simapusztára és Harangod tanyára. A nyíregyházi zsidók többsége Harangodra került. Az első (talán az országban is az első!) gyűjtő tábor a ma közigazgatásilag Nyírtelek­hez tartozó Varjúlaposon kezdte meg működését április 16-án a gettózással egy időben. A Dessewffy-birtok egyik majorsági központjában létesített tábornak 1944-re már ko­moly története volt. 1939-ben tartották itt fogva azokat, akik Kárpátalja és Észak-Er­dély visszacsatolása előtt a zöld határon át az országba jöttek. Őket, mint megbízhatat­lanokat internálták. 1939. március 15-e után ide szállították az úgynevezett SZICS­gárdistákat is, vagyis azokat, akik Kárpátalja visszacsatolása után ellenezték a magyar adminisztráció bevezetését. 43 Kovács László: Tanú vagyok. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai. II. Közlemények, 32. Nyíregyháza, 2004. (továbbiakban Kovács, 2004.) 19. o.

Next

/
Thumbnails
Contents