Kovács László: Tanú vagyok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 32. (Nyíregyháza, 2004)

III. Az országhatáron kívül

Jobban megnéztem a mellettünk is fel-feltűnő rabruhás, fabakancsos, barett-sapkás foglyokat. Bal mellükön és nadrágjuk szárán oldalt csúcsára állított különböző színű (fekete, zöld, sárga stb.) egyenlő szárú háromszög, benne hazájuk német nevének rövidítését jelző D, P, S, T stb. nagybetűket, ez alatt pedig kis téglalap alakú fehér vászondarabon fekete számokat viseltek. Egyikük magyarul szólalt meg mellettünk úgy, hogy a csoportok mellett el-elsétáló SS-őr ne hallja: „Ez Auschwitzi Ha van valami értéktárgyatok, ami még megmaradt, nekem adjátok ide, mert az 55 úgyis elveszi. A másvilágon már nem lesz rá szükségetek." Nem sokkal ezután a vagonokat kiürítő foglyok egyike, aki a mellén piros és sárga háromszögből összeállított Dávid-csillagban „S" jelzést viselt, tiszta magyarsággal érdeklődött életkorom iránt. Válaszomra, hogy 13 leszek, azt mondta: ha előttünk, a sor végén lévő SS-tiszt kérdezi ugyanezt, „mondd magad többnek". Ennek, a birkenaui Kanada-kommandóban dolgozó szlovák politikai fogolynak köszönhetem, hogy az SS-nek a rámpán telepített első buktatóját percekkel később sikerrel kerültem meg. (Kanada-kommandó a csomagok kirakodását és tartalmuk osztályozását végző — foglyokból álló — munkacsapat elnevezése volt Birkenauban.) Eközben újabb német, lengyel és magyar vezényszavakkal igyekeztek rendezetten tartani és gyorsabb előremozgásra kényszeríteni a tömeget: „Tempó, tempó! Gyerünk, gyerünk!" A lassan előre haladó oszlopot néhány méter után az ott állók kettéválasztották egy női- és egy férfi libasorrá. Ezt megelőzően állandóan hallatszott a szöveg németül és magyarul: „Gyerekeket az anyjukkal!" Anyu, Évi, Anci és Lili anya a két kicsivel és Dáviddal ekkor váltak el tőlünk. Pali féltette édesanyját, nem akarta őt elhagyni, ezért egy karszalagos fogoly és egy őr nagyon megverte. Palival egymás mellett haladtunk tovább a férfiak oszlopában. Csoportunknak egy ezüstrozettás, tányérsapkás SS-tiszt előtt kellett elvonulni, aki két irányba intette az előtte megjelenőket. Ekkor még nem tudtuk, hogy ugyanez ját-