Kovács László: Tanú vagyok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 32. (Nyíregyháza, 2004)

II. Magyarországon

alanyi bűnösségi fokával és a cselekmény tárgyi súlyával a rendelkező rész szerint kiszabott halálbüntetés áll arányban. A Népbíróság a kért, illetve indítványozott további bizonyításkiegészítési kérelmeket azért utasította el, mert a tényállást tisztázottnak, így az ügyet el bírál hatónak, tehát a további bizonyítást feleslegesnek találta. Az ítélet egyéb rendelkezései a felhívott törvényszakaszokon alapulnak s a vádlott elítélésének a következményei. Nyíregyháza, 1946. évi március hó 18. napján." (Ez után következett a bíróság hét tagjának aláírása.) Fellebbezésre a Népbíróságok Országos Tanácsa (NOT) 1946. július 3-án megtartott nyilvános fellebbviteli tárgyaláson Trencsényi József cselekményét egy rendbeli háborús bűntetté minősítve, őt életfogytig tartó kényszermunkára, mint főbüntetésre, állásvesztésre és politikai jogai gyakorlásának 10 évi időtartamra való felfüggesztésre, mint mellékbüntetésre ítélte. Ismereteim szerint Trencsényi volt az egyetlen csendőr, ak'rt a tizenhétezer nyírségi zsidó vallású magyar állampolgár gettósításában és deportálásában való brutális részvételéért, valamint többek személyes megkínzásáért magyar bíróság súlyos ítélettel büntetett. (Az akkor más megyéhez tartozó mátészalkai gettó hóhérát, Cseri József csendőrnyomozót 1948-ban ítélték halálra és végezték ki.) Április utolsó napjaiban egyre sűrűbben lehetett hallani, így hamar elterjedt a híre, hogy a gettót kiürítik, s bennünket a város közelében lévő gyűjtőtáborok valamelyikébe helyeznek át. E napokban, amikor mint ételhordó, a Kis téri templom udvarán egy ott dogozó ismerős péket kérdeztem meg, mit tud e