Kovács László: Tanú vagyok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 32. (Nyíregyháza, 2004)

II. Magyarországon

gésben tartotta a Nyírbátor és környékéről idehurcoltakat. A gettóba szállításuk előtt a helyi templomban összegyűjtött tehetős vagy gyanús zsidó családok tagjait, nemre való tekintet nélkül verte személyesen, és verette őket pribékjeivel. A kegyetlen vallatásokat a családok tagjainak végig kellett nézniük. Kutatómunkám során birtokomba jutott az ellene készült vádirat; a Nyíregyházi Népbíróság; valamint a fellebbezés folytán a Népbíróságok Országos Tanácsa (NOT) által hozott ítélet: „A nyíregyházi népügyészségtől 74/1946. sz. A csatolt nyomozati iratok átvétele mellett vádat emelek az 1945. évi október hó 14 napjától előzetes letartóztatásban lévő Trencsényi József 44 éves (...) volt csendőr főtörzsőrmester terhelt ellen 1 rb. a 81/1945 M E. sz. rendelet 11. §-ának az 5 pontjában meghatározott, folytatólagosan elkövetett háborús bűntett és ezzel anyagi halmazatban álló 1 rb. a 81/1945 M.E. sz. rendelet 15. §-ának 2 pontjában meghatározott folytatólagosan elkövetett népellenes bűntett miatt, azért, mert terhelt mint a volt kassai VIII. csendőrkerület nyomozó csendőr főtörzsőrmestere a reá ruházott hatalommal visszaélve kegyetlenkedett és általában tettese és részese volt emberek törvénytelen megkínzásának azáltal, hogy 1944. év április, május és június havában ma már közelebbről meg nem határozható időpontban, de mindig ugyanazon akarat-elhatározásból kifolyólag előbb Nyírbátor községben, majd a nagykállói harangodi, végül a nyíregyházi nyírjespusztai gyűjtőtáborokban, mint kirendelt nyomozó, a táborok lakói közül többeket, így Kalla Jenő, Tischler Hermanne, Németi Sándor, Grün-