Kovács László: Tanú vagyok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 32. (Nyíregyháza, 2004)
II. Magyarországon
zőre zavartak, hogy az előre nyomuló honvédalakulat előtt testükkel aknamentesítsék a terepet. A 42 m. aknaszedő hivatalosan a vasboronával és kötéllel felszerelt zsidó muszos vagy fogoly partizán volt. (Utóbbiak ritkán, mert elfogásuk esetén rendszerint azonnal kivégezték őket.) írásos parancsban is így adták ki. Egyesek a kötelekkel a boronákat húzták, míg másokat a boronákra állítottak, hogy meglegyen 'az aknák felrobbantásához szükséges fajlagos talajnyomás'. Mindez a honvédség állományába tartozó zsidó vallású magyar állampolgárokkal történt. Apu lesoványodva, fagysérülésekkel és már tífuszosan vonszolta magát még néhány megmaradt bajtársával Nyugat felé. Egy romos kis faluban egy idős ukrán nénike földbe vájt kunyhójába invitálta őket melegedni. Másnap egy, a faluba érkező magyar utász alakulat tiszthelyettese „... hagy melegedjen fel a büdös zsidója!" szavakkal a tűzhely forró lapjára tette az ájultan fekvő apámat, társait pedig kikergette a fagyba. Szerencsére az utászt egy, a kunyhóba benyitó német katona kizavarta és apámat levette a tűzhelyről. Addigra már súlyos égési sérülést szenvedett, s élete végéig viselte az újságlapnyi nagyságú, a farcsonttól a lapockáig terjedő égési heget. A sok szenvedést okozó embertelenség mellett számos szép példát is mesélt tisztekről, katonákról, akik az itthon élők által akkor még elképzelhetetlen körülmények között emberek tudtak maradni. Pedig ez akkor és ott a segítő életét is veszélyeztette. Tehát ahhoz nagy bátorság is kellett. Az emberiség nagy szerencséje, hogy voltak olyan tisztek és katonák is, akik bátrak voltak és segítettek. Nem csak Murayk voltak, hanem Reviczky Imrék is. Ő — hivatásos katona létére — feleségével együtt az emberi jóság, korrektség megtestesítője volt. A nagybányai X. számú muszos zászlóalj parancsnokaként katonai karrierje és élete kockáztatásával politikai, zsidó és nemzetiségi muszosok sokaságának mentette meg az életét. A keretlegények közül persze nem mindenki pusztán emberségből segített. Volt, aki csak ellenszolgáltatás fejében tette. 1943 tavaszán hallottam éle-