Kovács László: Tanú vagyok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 32. (Nyíregyháza, 2004)

V. A gépezet

vették.) Ekkor és rtt döntötték el, hogy a kivándorlás után visszamaradt zsidó tömegeket előbb gettóba zárják, majd a Főkormányzóságba deportálják. Ez volt az ún. „keletre telepítés", ami az ott működő haláltáborokban vagy az Einsatzgruppék általi lemészárlásukat jelentette. A birodalomhoz tartozó (német, osztrák és cseh) zsidók kiirtásának programját Wannsee után több szakaszban tervezték végrehajtani. Eszerint a Keletre evakuált zsidókat nemek szerinti szétválasztásuk után nehéz fizikai munkába (pl. útépítés) állítják, aminek során nagy részük elpusztul. Mivel az életben maradók alapjául szolgálhatnak az új zsidóságnak, ezért őket SB (Sonderbehandlung)-ban részesítik. Elpusztítják. Wannseeben elfogadták Heydrichnek azt a javaslatát, hogy a birodalom (német és osztrák) zsidóságának is Theresienstadt legyen az átmeneti gettója. A német- és osztrák állampolgárságú, 65 év felettieket nem deportálnák Keletre. Őket, valamint a prominens, a súlyosan hadirokkant, továbbá a magas háborús kitüntetéssel rendelkezőket is a theresienstadti idősek gettójában (Ghetto der Alten) helyeznék el. Megjegyzem, hogy már 1942. szeptemberben és további 9 alkalommal deportáltak Theresienstadtból 65 éven felüli német és osztrák zsidókat. A zsidók keleti munkába állításának már a terve is hazugság volt. Heydrich és társai ismerték a várható iszonyú valóságot. Ők készíttették elő a gázkamarákat és a krematóriumokat a birodalom és a Protektorátus zsidóságának fogadására. A haláltáborokban, Auschwitzban és Chelmnóban 1941. szeptember, illetve december óta folytak, Belzecben 1942. márciustól, Majdanekben áprilistól, Sobiborban májustól, Treblinkában pedig augusztustól kezdődtek a tömeges elgázosítások. A Theresienstadtból indított szállítmányok végállomása a felsoroltak valamelyike, néhány esetben azokkal felérő gettó (Lodz, Lublin, Minszk, Riga) volt. Theresienstadt megnyitása (1941. november 24.) előtti napokban 3 szerelvénnyel összesen mintegy 5 ezer cseh zsidót deportáltak Litzmannstadt (Lodz) haláltábornak számító gettójába.