Kovács László: Tanú vagyok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 32. (Nyíregyháza, 2004)
V. A gépezet
táborába vittek rabszolgamunkára. Nekem az élet, társaim többségének azonban a kínszenvedés (az is csak egy ideig) utáni halál jutott. Mert a táborokban a munka szerves része volt a terrornak, a megaláztatásnak, egyben eszköze is a foglyok szándékos megölésének. Tény, hogy sok koncentrációs tábor halálozási aránya megközelítette vagy elérte a haláltáborokét. A hozzátartozók tudomást szerezhettek a túlélő társaktól vagy a tábornyilvántartásból az itteni áldozatok sorsáról, ritkább esetekben örök nyughelyük is ismertté vált (mármint a felszabadulás után). Auschwitzban és Birkenauban az SS-orvosok gyógyító munkát nem végeztek. Fő feladatuk a táborok hivatalos programjának megvalósítása volt. Emellett mindkét helyen egyaránt végeztek kísérleteket élő férfi és női foglyok tömegein rák-, iker-, sterilizációs kutatások, valamint gyógyszerek hatásának mérése és ellenőrzése végett. A foglyokat ugyanis semmilyen törvény nem védte, sőt, ha szükség volt rá, a külföldi gettókból, Belgiumból és Hollandiából is rendeltek és kaptak jó fizikumú, egészséges kísérleti alanyokat a táborok laboratóriumai. Himmler meghirdette a zsidók munkaerejének fokozott felhasználását és vagyonuk megszerzését. Ennek is következménye lett a deportálások számának és az elgázosítási akciók méreteinek növekedése. A „csúcsteljesítményt" — napi 10-15 ezer fő megsemmisítését — 1944. május—júliusban, a magyar zsidók tömegeinek érkezésekor érték el. Ekkor voltak napok, amikor 2-3 szerelvény állt a rámpán, további 2-3 pedig az auschwitzi állomáson várt sorára. A több ezres őrség, a leírhatatlan kegyetlenségű terror ellenére Auschwitz fennállásának öt éve alatt több száz fogoly szökött meg. Közülük sokat nem fogtak el. Egy szökött auschwitzi fogoly visszaemlékezésében így írt erről: „Az vezérelt, hogy ha nem szököm meg, innen élve nem szabadulok. Hírt kellett vinni a világnak erről a borzalomról. Ahol elmondtam a táborban történteket, nem hitték el. Volt, ahol betegnek tartottak (és ezt meg is mondták), javasolták elmeorvosi vizsgálatomat."