Kovács László: Tanú vagyok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 32. (Nyíregyháza, 2004)

V. A gépezet

lyeken kísérletezték ki az európai zsidóság, valamint a szláv népek kiirtásának, és saját bűneik eltüntetésének leghatásosabb módszereit: a tarkólövéstől a gázautókban történt szénmonoxid mérgezésen át a Ciklon-B-ig; a tömegsíroktól az áldozatok máglyán történő elégetésén át a nagyteljesítményű krematóriumokig. Auschwitz Lengyel neve Oswiecim, Krakkótól kb. 65, Katowicetői délkeletre 25 km-re fekvő, egy viszonylag sík medence mélypontján épült helység, amelyet több apró, poshadtvizű tó ölel körül. Környezete egészségtelen, nyirkos, ködös. Egykori hercegi székhely, középkori várának egyes maradványai még álltak. Főtere és utcái barokk építésűek. Lakóinak száma kb. 7 ezer lengyel, 4 ezer zsidó, 2 ezer német volt. Az auschwitzi tábor megépítésére 1939 végén tett javaslatot egy SS-főtiszt, 1940. május 1-jén alapították. Megnyitásakor egy rossz állapotban lévő lengyel laktanyaépületből és 6 barakkból állt. Első lakói a kb. 3 hét múlva Sachsenhausenból érkezett zöldek és feketék voltak, akiket lengyel politikai foglyok követtek. A Sola és a Visztula folyók torkolatánál mintegy 40 km

2 területet zárttá nyilvánítottak, ahová csak külön engedéllyel lehetett belépni. A kijelölt körzetbe eső településeket kiüríttették, a házak többségét lebontatták. A méretek magukért beszélnek, egy óriási táborkomplexum körvonalai bontakoztak ki. Auschwitz lett a véres fasiszta terror szimbóluma és helyszíne. E helységnév alatt a ma emberének Auschwitz l-et, a törzstábort, Auschwitz IIBirkenaut, Auschwitz lll-Monowicét és további, több tucat melléktábort kell értenie.