Kovács László: Tanú vagyok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 32. (Nyíregyháza, 2004)
IV. Családunk mártírjai
A felszabadítók szavakban ki nem fejezhető, irtózatos körülmények között ezernyi meggyötört, kiéhezett és halálos beteget találtak, akiken nagyon gyorsan kellett segíteni. A parancsnokok, hogy enyhítsék a szerencsétlenek szenvedéseit és csökkentsék a halálozás arányait, azonnali életmentő intézkedéseket vezettek be. A közvetlen életveszélyben lévő tömeg ápolására, gyógyítására és ellátására egy hatalmas méretű tábori kórház személyzetét és felszerelését telepítették a környékre. Mindent megtettek a kiütéses tífuszjárvány továbbterjedésének megakadályozása és mielőbbi megszüntetése érdekében. A környéket hermetikusan elzárva a külvilágtól, karantént vezettek be és igen rövid idő alatt végrehajtották a nagy létszámú tífusz-beteg fertőtlenítését. A felszabadítottak nagy részét Tröbitz és Schilda községek elhagyott házaiban, egy kb. 300 fős csoportot Nordfeldben, egy volt hadifogolytábor barakkjaiban helyezték el. További kisebb csoportokat a riesai kórházban és más települések lakótelepein ápoltak. A bányásztelepülésként ismert Tröbitznek akkor mintegy 700 lakosa volt, és ide most több mint ezer kiéhezett, legyengült, meggyötört halálos beteg került. E környéken ekkor több volt a felszabadult fogoly, mint a polgári lakos. Társaik gyógyítása érdekében a szerelvényen lévő fogoly-orvosok és az egészségesek közül sok önkéntes segítő azonnal munkához látott. Többen közülük beteg bajtársaik gyógyítása során maguk is megfertőződtek a halálos kórtól, és életükkel fizettek önfeláldozásukért. Nevüket a tröbítzi zsidó temető emlékfala őrzi az utókor számára. Az azonnal foganatosított gyors intézkedések ellenére félelemmel és aggodalommal terhes napok, hetek következtek. A rettenetes fertőző betegség, a tífusz lett úrrá a környéken. A halál állandó vendég volt, a nap minden szakában történtek halálesetek. Az alatt a nyolc hét alatt, amíg a járvány tartott, tífuszban és más betegségekben Tröbrtzben és a környékén telepített szükségkórházakban több mint négyszáz gyermek, nő és férfi veszítette életét.
