Kovács László: Tanú vagyok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 32. (Nyíregyháza, 2004)

II. Magyarországon

E számok a korábban felsorolt gettókra és gyűjtőtáborokra bontva: Kisvárda Mátészalka Nyíregyháza körzetében Túlélők : 9 fő 10 fő 54 fő 2. generációs: 3. generációs: 2 fő 5 fő 4 fő 4 fő 52 fő 18 fő Külön is megemlítésre méltó, am'rt az úgynevezett kivételezett zsidókkal történt. A Nyírségben százhatvan ilyen évtizedek óta kitért, a keresztény egyházak által befogadott vagy vegyes házasságban élőt a gyűjtőtáborok kiürítése után egy éjszaka összeszedték, majd elhurcolták őket. Máig is ismeretlen letartóztatásuk utáni sorsuk. Ide tartozik az is, hogy a BM több mint 60 éve hétpecsétes titokként őrizve mindmáig nem tette lehetővé a kamenyec-podolszki vérfürdő körülményeinek, felelőseinek feltárását, sőt, az áldozatok névjegyzékének megtekintését sem. De az is, hogy a Kárpótlási Hivatal elutasította az ott legyilkoltak hozzátartozóinak kárpótlási kérelmét. A magyar zsidóellenes törvények, rendeletek és történések korábbi felsorolása is bizonyítja, hogy a magyar hatalmi elit negyedszázados uralkodása alatt terjesztett ideológiája, valamint manipulatív politikai tevékenysége miatt törvényszerű volt a háborúba való belépés, a nemzetpusztítás és a holokauszt. Mindezekből következik, hogy a magyar zsidóság tragédiája nem 1944. március 19-ével, az ország német megszállásával kezdődött. A keresztény Magyarország hivatalos szervei a történelemben példa nélkül álló tömeggyilkosságban vettek részt. 1944. április-július között többszázezer zsidó vallású magyar állampolgár meggyilkolásában működtek hivatalosan és tevékenyen közre. A magyar zsidóság ilyen gyors elhurcolása csakis a közigazgatáshoz tartozó mintegy 200 ezer fő aktív és a csendőrség brutális közreműködésével volt