Kovács László: Tanú vagyok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 32. (Nyíregyháza, 2004)

III. Az országhatáron kívül

szegényt, mert nem jött ki a sorakozóra. Ez az Appell úgy ért végett, hogy ötös oszlopban el kellett vonulnunk előtte, és kötelező volt nézni a szétvert testet, így jár minden engedetlen, lázadó zsidó! Egész nap közszemlére volt kitéve holtteste. Az esti sorakozónál a földre tették mellénk, mint korábban Palit, s a hullaszállítók csak az „oszolj!" után vitték el. Birkenaui utolsó napunk késő délutáni sorakozójának emléke örökre megmaradt bennem. Szokatlan zajok, lövöldözés, majd hangos jajgatás hallatszott valamelyik táborrészlegből. Pillanatok alatt bezavartak bennünket a barakkokba. Rövid idő múlva a Blocksperre-t (barakkzárlatot) feloldották és soron kívüli Appellt rendeltek el. Fogolyelőljáróink sokat mondóan közölték, hogy most példát kapunk a szabályok megszegőinek sorsáról. Egy SS-tiszthelyettes mondta el, hogy azok a Häftlingek, akiket most látni fogunk, megkárosították a Birodalmat. Ékszereket szereztek és rejtegettek. Tettükért halálra ítélték őket. Az egész táborban elrendelt rendkívüli Appell célja a tettesek bemutatása. Rövid várakozás után „igásszekér" tűnt fel, amelyet lovak helyett foglyok húztak, s amelyen öt vagy hat meztelen felsőtestű társunk állt, térdelt, feküdt. A szekér körbe ment, majd a csoportunk előtt középen megállították. Ma is megborzongok, ha a látványra gondolok. Felsőtestük, karjuk, arcuk tiszta vér, lógó húscafat. Ilyet csak szeges kesztyűvel, bottal vagy közvetlenül erre a célra készített eszközzel lehet csinálni. Vagy a csíkos ruhára idomított kutyák marcangolták így össze a szerencsétleneket? Ma sem tudom. Az inkvizícióra emlékeztető szekér elvonult. Megtudtuk, hogy az egész táborban történt bemutató után az egyik hamvasztó előterében agyonlőtték őket. A szörnyű látványt követően többen hangoztatták közülünk is, hogy jobb lenne már vagy végleg befejezni vagy elkerülni innen. Ekkor is eszembe jutottak apu szavai, amit a szadista keretlegények módszereiről mondott el. Ő ilyen részleteket nem mesélt, nem is mesélhetett. Ezt látni, végigélni kellett ahhoz, hogy fogalmat alkothasson róla az ember, hogy milyen válogatott megalázásban, kínzásban lehet része egy KZ fogolynak. De mindezt tizenhárom évesen látni és végigélni?!