Margócsy István: „…Vedd szívessen csekély iratomat…”. Irodalom családi használatra. Margócsy József 85. születésnapjára. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 31. (Nyíregyháza, 2004)
Pongrácz Miklósné Clementis Erzsébet (1831 -1916): Napló
rost küldte volna haza, a mint mongya, ő haza akarta küldeni, s maga is haza akart jönni, de se hogy se bocsájtották. Kártyán is veszitet vagy hat forintot, nagyon rossz kedvű voltam, de hogy is lehet csak valaha is jó kedvem mikor látom, hogy így potyára megy a pénzünk. Az elment szilvási fináncz tisztnek / adot kölcsön egy pengőt, el vitte az ördög a pengővel eggyüt. Zsitnyjánszkival mukkor 3 forint most is oda. Most már csak egy uttya is, a sátai, bele került vagy öt pengőibe, ha többe nem és egy krajczárja sincs a mit kőt, mind az urasság kasszája megint. Egész nap ollyan voltam, hogy csak alig tudtam könnyeimet vissza tartóztatni. Alkonyatkor kérdezet Miklós, mi bajom hogy ollyan kedvetlen vagyok, azután elmondtam neki a mit gondoltam / a jövendő felőli agodalmamat, ő le csókolta könnyeimet, igérte hogy többé nem kőt s nem fog kártyázni. De majd akkor leszek én nyugodt ha látom hogy ugy lesz. Ha perczekre meg nyugszok is vagy jó kedvű vagyok is, de keblembe mellyen fészkel a bú s ha egyedül maradok, a jövendő sötét képei váltogatva tűnnek élőmbe. Álmaim is töbnyire csúnyák. Édes Istenem: téricsd jobb útra kedves Miklósomat ne engedd semmire menni a leg jobb férjt, / ellene semmi panaszom külömben nincs mer ha meg bánt is, mingyár meg bánnya vétkét s engedelmet kér tőlem kedvemért is akár mit meg tenne, enged Istenem hogy jó hatást tegyenek rá jó útra téritő szavaim. Istenem végy oltalmadba vele eggyüt, ő nem rosz de könnyen haggya magát el ámitani. Te légy őrje, vezetője, oltalmazója mindenütt. Hétfő 6 Deczember 1852. Miklósna p. Kedves Dúsamnak neve napja, tegnap este el jöt a szent mártoni /Jegyző ma pedig ebédre Guldinyi a vén Nótárius is a ki köszönteni jött Miklóskámat, le tartottuk ebédre, egyéb vendégünk nem jöt, este felé azután el jöt B. Eduard. Guldinyi alkonyatkor haza ment, Edvard pedig 9 órákkor éjszaka ló háton volt. Karácsony 26 Peez 1852. szombat Első ünnepen idehaza voltunk minnyájan csak este felé ment el Miklós Szilvásra. A finanezokat kereste Dohány termesztés végett mer it a faluban most is nagy inkvizitiók / voltak a Dohány miat sokakat büntettek a finanezok a hol találtak Dohányt. Este eljött Edvard, a búcsúba hitt bennünket. Tánosna p 28 Peez, hétfőn. El küldőt kocsit értünk Edvard, de biz én nem mentem, mer nem szeretek ollyan társasságba menni a hol csupa férfiak vannak csak az Atyánk ment Miklóssal és egy financz a ki még tegnap jöt és it hált nálunk. Csak kedden reggel jöttek elé nagy álmossan mingyárt le feküdtek az egész / éjet át virasztották, tánczoltak Paróczon. Guldinyiné is ot volt de ő Tildivel csak délután ment a férjeér, meg hevesiek Ománbul. Pavid na p kor 30 Peez csötörtök. El mentünk Ománba Guldinyi komám neve napjára. Mariská-
