Margócsy István: „…Vedd szívessen csekély iratomat…”. Irodalom családi használatra. Margócsy József 85. születésnapjára. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 31. (Nyíregyháza, 2004)

A Pongrácz-versgyűjtemény

Tudok sütni főzni szőni fonni várni Tudok kendert törni tilolni taposni Ott hon is én tartom aházat arendbe Mért ne illenék be az asszonyi körbe. Jár a lyány virágos zöld mezőben Fehér kendő lobog kis kezében Hej fehér kendő zászló a szerelem zászlója Ugyan álj meg kis leány szép legény kér egy szóra Csöcsörög a szarka a ház tetőn Arózsám a kert alat erre jön Ki tárom a karomat a szívemet előtte Saszívét szerelmesen szorítom a keblemre Szeressél szeres rózsám engemet Úgy is tudom más engemet nem szeret Dehamég is csalatkoznám kedves rózsám szivedbe Tagagy meg tagagy meg hogy a teremtő áldjon meg. Két csillag az égen együtt úgy fénylik. Egymást mindig mindenhová kisérik. De énnekem nincs szeretőm, aki engem szeressen, aki engem hű csillagként minden hová kisérjen. Ha benézek az én rózsám két ragyogó szemébe. Ragyogása mélyen lehat az én fájó szívembe. De szeretném szemeimet én terólad levenni. De már késő mert kivúled mást nem tudok szeretni. De igen Emlékül