Balogh István: II. Rákóczi Ferenc Szabolcs és Szatmár vármegyékben 1703. július – október - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 30. (Nyíregyháza, 2003)

A Rákóczi-szabadságharc kezdete Szabolcs és Szatmár vármegyében (1703. május - október)

Nigrelli a levelet július 22-én kapta meg, rövid válaszát 25-én keltezte. Azt válaszolta rá, hogy levelükből őfelsége iránti töretlen hűségüket olvasta ki. ,^4z elismerésre méltó, a folytatás ' ' r ' ' 35 kívánatos, segítségükre a kívánatos intézkedéseket megtette.'''' A várba behúzódott nemesek harmadik levelüket, - keltezés nélkül, már az ostromlók eltávozása után, feltehetőleg 22-én vagy 23-án fogalmazták. Ebben azt kérdezték, hogy most már mit tegyenek, mert a nép mind nagyobb számban csatlakozik a felkelőkhöz. „Még csak egy hitvány falucska sincsen, hogy legalább öt-hat ne menne hozzájuk." Küldjön számukra segítségül katonai erőt „Ha (amint nem is remélünk), nem lehet, ne méltóztassék elmulasztani, hogy szándékát közölje". Nigrelli harmadik levele - nem bizonyos, hogy a fent közöltre válasz - július 27-én kelt. Ebben is csak kitartásra buzdítja őket, és csak ígéri a segítséget.

36 Minden valószínűség szerint a várbeliek július 29-én vagy az utána következő napon írhatták a negyedik, utolsó levelüket Kassára. Ebben már arról adnak hírt, hogy Kalló megadta magát Rákóczinak ,^Amint már bizonyosan hallottuk, egyben hiteles híradásból tudjuk is..., hogy Kalló őrsége, ő felsége ottani katonasága rövid ideig tartó ostrom után azok hatalmába jutott és a tiszántúli földnek nagyobb része is kényszerült meghódolni. Minden pillanatban várható, hogy minden eddiginél nagyobb erővel fognak ellenünk jönni." „Ha császár őfelsége katonai segítsége elmarad és csalódnunk kell, tiltakozunk Isten és méltóságod előtt, ha akaratunk ellenére olyat teszünk, amiért bennünket a legkevésbé sem lehet felelőssé tenni." Nigrelli utolsó levele augusztus 4-től a jegyzőkönyvi bejegyzés szerint néhány sor, Kassáról keltezve: „Vettem tisztelettel levelüket és hivatalosan válaszolom, hogy támogatásukra a szükséges intézkedéseket minél hamarább meg fogom tenni, hogy uraságtok őfelsége iránti töretlen hűséggel kitartóan megmaradjanak."

11 IV. A fejedelem bízva a kisvárdai nemesek ígéretében, hogy nem fognak ellene ellenséges cselekedeteket elkövetni, még július 20-án vagy másnap eltávozott és birtokai első szabolcsi falujában Gyulajon (Nyírgyulaj) ütött tábort. Itt adta ki a felkelés harmadik kiáltványát, a gyulaji pátenst. A pátens Szabolcs megye egyházi, világi, úri nemeseihez szól, rajtuk kívül minden rendű emberekhez, „nevezet szerint ... Szentmihályt (ma Tiszavasvári), Dobon (Tiszadob), Dadán (Tiszadada), Lökön (Tiszalök), Eszláron (Tiszaeszlár) és az Tisza mellett lakó^-hoz fordul. Emlékezteti őket fogságára, bujdosásra való kényszerítésére, de most már szerencsésen Szabolcs megyébe érkezett. Szükségét érzi, hogy felvilágosítsa őket, hogy „minden privatumok ambitiója (magánérdek keresése) nélkül" vállalta fel a nemzet szabadságának ügyét. Az idegen nemzet által elvett szabadság visszaszerzésére szólít fel mindenkit, arra, hogy a pátens elolvasása után harmadnapra magát táborában bemutassa, „hogy a közügyet közfegyverrel viseljük." A fegyverviselésre alkalmatlanok is jelenjenek meg hűségük bizonyítására. Akik ellenállnak vagy harmadnapra nem jelennek meg, úgy „mint magyar hazánknak, törvényüknek és szabadságunknak nyilvánvaló árulói s ellenségi fognak tartatni, s ha az fegyvernek, tűznek, vasnak keményséProt. 17. fol. 250/a, 250/b. - A megye jegyzőkönyvébe mind a Kassára intézett levelek, mind az onnan kapott válaszok utólagosan lettek beírva. A megyeiek keltezés nélkül, a Nigrelli válaszai dátummal ellátva. Az nem teljesen biztos, hogy a tábornok válaszai mindig a megye által írottakra vonatkoznak. - A latin nyelvű levelet közölte Zimmermann Rezső: Adalékok II. Rákóczi Ferenc felkeléséhez Szabolcs megye levéltárából. Történelmi Tár 1909. (a továbbiakban Zimmermann, 1909.) 141-142. p. Kassa, 1703. július 22. Fasc. 4. No 53. Prot. 17. fol. 251/b. - Zimmermann, 1909. 141-149. p.