Balogh István: II. Rákóczi Ferenc Szabolcs és Szatmár vármegyékben 1703. július – október - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 30. (Nyíregyháza, 2003)
A Rákóczi-szabadságharc kezdete Szabolcs és Szatmár vármegyében (1703. május - október)
lésre". A fejedelem emlékiratai szerint nemcsak ecsedi uradalmának tarpai jobbágya kereste fel őt ott, hanem több kisnemes is. Név szerint is említi Pap Mihályt és Majos Istvánt. 13 A felkelés ezután egy hónap alatt elöntötte az ungi, beregi, ugocsai Tiszahátat. A hónap végén Szatmár vármegye nemesi felkelése ugyan megakadályozta, hogy a felkelők átkeljenek a Tisza bal partjára, de a másik partot egész hosszában ellenőrzés alatt tartották. Június 2-án Domahidi László szolgabíró erről részletes jelentést tett, valószínűleg Károlyi Sándor főispánnak. Ezen a napon a felkelt nemesség, megerősítve az ecsedi és károlyi uradalom fegyvereseivel és a szatmári várőrség ötven gyalogos puskásával, összesen mintegy hét vagy nyolcszáz fegyveres Tiszabecsnél készen állott, hogy átkeljen Beregbe. Várták, hogy Szabolcs vármegye nemesi felkelői és a hajdúvárosok fegyveresei is csatlakoznak hozzájuk. A beregi oldalon az átkelőhelyeket és a partot a felkelők mindenütt őrzik, a tutajokon (szállyok) átkelni szándékozókat keményen megpuskázzák. Munkács városát már elfoglalták, sokan közéjük állottak, másokat fogságban tartanak. Hírlik, hogy a hajdúvárosiak ellenük jönnek. A Montecuccoli-ezredet is visszafordították. „Csak gyűlhetnének reánk, megfizetnénk nekiek, vagy elmennének előlünk, nem kicsiny szorongatással tartjuk az vármegy ét. Károlyi Sándor a szolgabíró levelét Nagykárolyból még aznap délután négy órakor útnak indította Kisvárdába Szabolcs vármegye két alispánjához azzal az értesítéssel, hogy ő Tiszabecsnél átkel Bereg megyébe. Szabolcs is küldjön erősítést, a hajdú város iákkal jöjjenek, neki Olcsvaapátinál feles hajói vannak jó őrizet alatt, azokon átkelhetnek. 15 Károlyi Sándor két nap múlva kelt levelében közölte Szabolcs megye rendéivel, hogy az elmúlt napokban Kassán Nigrellivel, utána Szatmár várának parancsnokával tárgyalt. Azok közvetítették az Udvar parancsát, hogy az uralkodó iránti hűség bizonyítására minden erővel üldözzék a felkelőket. Teljes titoktartás (sub rosa) mellett közli, hogy mai nap (azaz június 6-án) Kóródnál átkel a Tiszán Beregbe a nemesi felkelőkkel és a császári őrség két századával, kb. 300 főnyi gyalogossal. Azóta remélhetőleg a megyébe beérkezett Montecuccoli ezrede. Annak két századával, a hajdúvárosiakkal és a szabolcsi nemesi felkelőkkel keljenek át a Tiszán és jöjjenek segítségére. De az értesítést „paraszt ember kezére ne bízza, mert az infallibiliter (bizonyosan) a kuruc kezébe viszi, hanem jó lovasra." Várja a vármegye tudósítását:„Ha felülünk nem kellene magunkat confusióban (zavarodottságban) hagynunk." 16 Löwenburg szatmári várparancsnok ugyanaz nap kelt parancsában részletes utasításokkal látta el Károlyit és intézkedett, hogy Szabolcs megye közgyűlése is tudomást szerezzen az induló támadásról. 17 13 Rákóczi Emlékiratai, 1979. 15., 246. p. Majos keresztneve helyesen János volt. - Esze, 1951. 32. p. 14 Domahidi László levele, 1703. június 2. Fasc. 4. No 60. 15 Károlyi Sándor levele, Károly, 1703. június 2. délután 4 óra. Uo. - A levél alján elmosódott írással báró Melith Pál sorai, aki az egészet hazugságnak mondja, de azért ö is átkel Vitkánál Beregbe. - Szabolcs vármegye Pálcán (Tornyospálca) június 2-án tartott közgyűlésben vette tudomásul az Írottakat. - Melith Pál a Szatmár megyei főnemesek közül elsőként állt át Rákóczi hűségére. Esze, 1951. 53-55. p. 16 Károlyi Sándor levele, Kölese, 1703. június 5. Fasc. 4. No 61. - A levél hátán levő feljegyzés szerint Szabolcs megye jegyzője Karászon június 6-án kapta meg. - Sem ezen, sem a jegyzőkönyvben nincs említés arról, hogy a megye segítséget küldött volna. Egy korábbi rendelkezés alapján azonban a tiszai réveket őrizték. 17 Löwenburg levele, Szatmár, 1703. június 3. Fasc. 4. No 59. - A levelet a kölesei bíró azzal az utasítással kapta kézhez, hogy minél gyorsabban továbbítsa. A hátán levő feljegyzés szerint a Madán tartott közgyűlésen június 8án a Jegyző bemutatta és felolvasta", de esetleg tett intézkedésnek nincs nyoma.
