Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata 1753–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 28. (Nyíregyháza, 2003)

Tisztségviselők

ellátására a porciókba kötött szénát nyugtatvány ellenében a kertgazdától, a gabonát ugyanígy a malominspectortól vételezhették. Ezeket is külön-külön számadókönyvbe kellett adminisztrálni, mint ahogy a küldöttek vagy esküdtek által vett és a városgazdáknak felhasználásra átadott zabot is. A városgazda munkája meglehetősen szerteágazó volt és nagy felelősséggel járt még azután is, hogy 1818-ban feladatainak egy részét átvette az új hatáskörrel ellátott comissarius. A forspont comissariusi hivatalt továbbra is a városgazda látta el.

237 A városgazda felelt a város terményeinek és ingóságainak állapotáért, biztonságáért, azok utalványra történő kiadásáért. Gondoskodnia kellett a város és a vendégek lovainak ellátásáról, a raboknak adandó élelmiszerekről. A városi ingatlanok eladása mellett intézte a szükséges vásárlásokat is. Munkájáról, a rábízott javakról elszámolással a közönségnek tartozott.

238 Az 1830-as évektől jelentősen megnőttek a gazdák adminisztrációs feladatai, több könyvet is vezetniük kellett. Az egyikbe azt rögzítették, hogy kitől mit vásároltak, mennyit és mennyiért, hova használták fel a vetteket. A másikban arról kellett számot adni, hogy a kezük alatt lévő ingatlanok javítását mikor, milyen mester végezte, illetve mennyit fizetett a munkáért. Külön könyvet vezettek a városnak dolgozó mesteremberekkel is, ebbe az egymástól vett dolgokat és azok árát írták. Ugyanígy kellett eljárni a kereskedőkkel. Mindketten papírra vetették minden alkalommal a boltból vett és eladott portékát és azok árát.

239 A városgazda kisebb ügyekben ítélkezhetett is. 1818-tól a főbíró itthon nem léte esetén a comissariussal törvénykezett, ilyenkor a törvénydíj fele, 8 garas illette.

240 A városgazdák a rájuk bízott városi javakért egyformán feleltek, a hibájukból keletkezett kárt fele-fele arányban saját vagyonukból kellett megtéríteni. Éppen ezért erre a tisztségre azokat választották, akikben a közönség a korábbi tevékenységét alapul véve feltétlenül megbízott, valamint bírói foglalás alá vehető ingatlannal bírtak. A betelepedés után vezető tisztségekbe került családok közül itt is képviseltették magukat a Markok, Trsztyánszkyak, Garayak. Augusztin Mihály pedig esküdt, borbíró és perceptor volt városgazdái tisztsége előtt, míg utána törvény-, ill. főbíró lett. b/ Perceptor, számvevő A város pénzvagyonának kezelését a XVIII. század végétől perceptor látta el. Az úriszék 1792. március 26-i határozata arra intette a bírót, hogy ne avassa magát a pénztárak (hadi-, házi-) dolgába, hanem a pénzbeszedést és kifizetést meghatalmazása alapján a 2J/ V.A. 101. 11/11.No. 2850. 1837. 238 V.A. 102/j. 76/156. 1821:14. 239 V.A. 102/b. 33/113. No. 2592. 1830. 240 V. A. 101/k. 78/78. 1804: 34. No. 2799. 1818.