Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata 1753–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 28. (Nyíregyháza, 2003)
Tisztségviselők
Malmot a földesúr és az elöljáróság engedelmével bárki építhetett. így a betelepedés utáni években Nyíregyházán a földesurak két-két, a communitas által a földesuraktól bérelt szárazmalmán kívül Bogár Márton és Boni János helybeli lakosnak egy-egy, Jasánszky Györgynek pedig két vízimalma is volt. 192 Földesuraikhoz eljuttatott kérvényeik alapján 1757-ben a község új lakosai Bartha Ambrus régi lakossal közösen is szándékoztak egy vízimalmot építeni. 193 A lakosok által felépített malmokat azonban a három szabad év eltelte után a malomtartást árendáló communitasnak állt jogában kibecsültetni, mivel „míg a község bérli a jövedelmet, magánembert nem illeti"}^ így 1778-ban, amikor Gráff András a Tokaji úton második vízimalmát is fel akarta építeni, a fejértói útnál már üzemelöt át kellett engednie a városnak. Az új malom építéséhez pedig csak úgy járultak hozzá, hogy a teljes költséget maga Gráff viseli. Két éven át szabadon szedhette is a malom hasznát, majd felbecsülés után át kellett, hogy engedje a közönségnek. Ezután bérbe visszavehette. Malmok a XIX. század elején is szép számmal épültek, bővültek. 1804-ben, mivel kásamalom kevés volt a helységben, Szokol Pál malmainál még egy bokor szárazmalomnak felállításáról határozott a város. 1805-ben az Ekés- vagy Szarvas-sziget vizeire épült új vízimalom. 1807-ben az alvégiek arról panaszkodtak, hogy kevés malom van, és azok is messze esnek. Ennek kiküszöbölésére határozták el egy új építését. 195 A megváltakozások után is tovább folytatódott a malomépítés. 1823-ban az újpiacon két kerékre való szárazmalom, a Pazonyi utca nyugati oldalán egykerekes malom készült el. 1826-ban a Mokranczy szállásokon vett két kötélaljnyi földet a város áz itt felállítandó malomnak. A száraz- és vízimalmok mellett működött szélmalom is a városban, de ez 1829-re olyan rossz állapotba került, hogy érdemesebb volt újat építeni, mint ezt megjavíttatni. 1835-ben pedig olajütő malom építésére adtak engedélyt Súlyán Ádámnak. Malombíró, malominspector A malmok felügyeletére már 1753-ban bírát választottak. A két malombíró a malmok üzemelése során adódott bevételekkel gazdálkodott: az eladott élet árából fedezte a malom üzemeléséhez szükséges kiadásokat, gondoskodott a katonaság és a város állatai számára a takarmány, valamint az élet elkülönítéséről, a tisztségviselők és conventionatusok deputátumainak kiadásáról. Kezdetben munkájáról beszámolással és számadással a főbírónak tartozott. Az örökváltságot követően a város jogviszonyában és a városvezetés struktúrájában bekövetkezett változások után a malombíró hatásköre - hasonlóan a borbíróéhoz - csak a feladatok végrehajtására korlátozódott, míg az egyes ügyekben való határozathozatal jogával a választott közönség, ill. a gazdálkodószék bírt. A feladatok közvetlen irányítását és ellenőrzését az inspector végezte, aki 1822-től a malmok 192 Malmonként egy körmöci arany illette a földesurat. 193 V. A. 101/f. 37a/37a. 1757:5. 194 V. A. 101/i. 1787:2. 195 V. A. 102/a. 2/82. No. 2807. 87. fol.
