Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata 1753–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 28. (Nyíregyháza, 2003)

Tisztségviselők

Több évre választott nyíregyházi fő- és törvénybírák (1800-1848) Név Főbíró Törvénybíró Mányik Péter 1800-1801, 1805, 1814-1816 1821-1822 Gerlitzky/Szuchacs Mihály 1802-1804 1795-1896,1800 Markus Balázs 1807-1809 1805-1806 Súlyán József 1810-1811 1809,1821-1822 Reguly Gábor 1812 1810-1811 Juhász Nalivankó Mihály 1817-1819 1827 Benkő István 1820, 1823-1825, 1827, 1829, 1833-1834 1817, 1835 Huray János 1830-1831 1828 Suták Sámuel 1832 1830-1831 Kralovanszky András 1835-1840, 1847-1848 1834, 1841-1843 id. Trsztyenszky Sámuel 1841-1846 1837-1840 Ennek az időszaknak az egyik jellemzője az, hogy a bíróságra jelölt gazdák elég tehetősek voltak már ahhoz, hogy a szálláson lakó fiaik mellé szolgákat fogadva gazdaságukat akkor is zavartalanul folytathassák, ha őket a közösség ügyei bent tartották a városban. A másik fontos jellemző, hogy a parasztgazdák mellett egyre nagyobb számban viseltek bírói tisztségeket a városban élő nemesek (pl. a Kovátsok, Trsztyánszkyak), valamint a kézművesek, pl. Mányik Péter, Nalivankó Mihály és Huray János, akiket szintén több évben választottak fő- és törvénybírónak. 1818-tól már készpénzbeli honoráriumot is kaptak a bírák a törvénydíjak, bírságpénzek, életbéli deputátumok, szalonna, bor és a város által bérelt földeken 6 köblös, őszi és tavaszi vetés alá való földterületek mellett, valamint mentesek voltak az adó- és más közterhek alól. Ebben a szakaszban, a XIX. század elején teljesedett ki azoknak a családoknak a köre, akik már tulajdonképpen a betelepedés utáni évektől vagyonképességük, illetve a közösség életének, gazdálkodásának irányításában való részvételük révén mind befolyásosabbá váltak. A fő- és törvénybíróságot viselők közül kiemelkednek az alábbi, alfabetikus rend szerint közölt családok.