Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata 1753–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 28. (Nyíregyháza, 2003)

Nyíregyháza igazgatásának története (1753-1848)

A város vezetése meglehetősen patriarchális, családias volt.

44 „A község tisztviselői 1761-ben erélyes férfiak lettek, kik gondosan vitték a község ügyeit s ez évben megvásároltak egy házat, melyet átalakítva s kijavítva »községházává« tettek; eddig a koronkénti főbíró lakása szolgált e célra. "

45 Itt felállítottak egy városi konyhát az átutazó földesúri tiszteknek és azoknak az egész héten a városban maradó hivatal- és szolgálatbelieknek az étkeztetésére, akiknek családja a szálláson gazdálkodott. A XVIII. század végén kezdődő és 1824-ig tartó második szakaszban a mezőváros gazdaságának irányítását a főbírótól átvette a testületként működő, 40 tagú választott közönség, amely az 1793-ban felépült új városházán ülésezhetett. Az ellenőrzést továbbra is az úriszék látta el, de 1803 után a megváltakozott város küldöttei által képviselhette itt magát. Az igazgatási apparátus az új feladatok megoldására koncentrálva alakult át: a communitas operatív testületeként létrejött a gazdálkodószék, a regale benefíciumokat kezelő bírák munkájának közvetlen szervezésére és ellenőrzésére pedig bevezették az inspectori tisztséget. A városi háztartás egyensúlyának megtartására, ill. a megváltakozással járó kiadások fedezésére sok hitelezőtől vettek fel nagyösszegű kölcsönöket. A pénzkezelést két kassza feladatává tették (adó- és váltságkassza), valamint szigorú takarékossági intézkedésekkel megszüntették a város feleslegessé vált kiadásait.

46 1806-ban felállították a főként tulajdonjogvitákban bíráskodó senatust. A fokozatosan magyar nyelvűvé váló számadásokban a bevételek a Dessewffyek által átadott földesúri jogok birtoklásából származó előnyökön kívül a jövedelemforrások bővülésével és a felvett kölcsönök összegeivel arányosan nőttek. A kiadási rovatban is érzékelhető a jogi változás, egyrészt kötelezettségük csak a Károlyiak felé volt, másrészt maga a város mind erőteljesebben törekedett a tulajdonszerzésre, ingó és ingatlan vagyonának gyarapítására, a felerészben tulajdonába került település fejlesztésére. Egyenlegének mindkét oldala, a bevételek és kiadások tételszámainak és összegének növekedése a közösség gazdálkodásának sokrétüsödését mutatja. A harmadik szakasznak a Károlyi-féle örökváltságtól a szabad és privilegizált mezővárossá válásig eltelt 13 év tekinthető. Ebben a rövid időszakban a XVIII. század végétől kialakított apparátussal a város közönsége teljes joggal irányította és ellenőrizte a gazdálkodást. Részletes írásbeli adminisztrációra kötelezték a tisztségek viselőit, és a hatékonyabb munkavégzés érdekében elkészítették a legfontosabb tisztségek hatásköri leírását, mondván: „a város hivatalbeliektől hivatal/ok pontosan vitele csak azon esetben lehetne pontosan teljesíthető, ha azok különös instrnctiókban foglalva leírattatnának s meghatároztatnának. "

47 A bevételek növekedését a jövedelemforrások árendába adásával érték el. A kiadások tételeiben a folyamatosan felvett kölcsönök törlesztése mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapott a város építése, urbanizálása, a már meglévő bevételi források fenntartása, üzemeltetése, ill. a növekvő létszámú, szélesebb feladatkört 44 Cservenyák, 1987. 72. 45 Leffler, 1900. 99. 46 Köztük 1818-ban a közkonyhát. 47 V. A. 101.3/3. No. 2018. 1830.