Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata 1753–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 28. (Nyíregyháza, 2003)

Tisztségviselők

Miután az árvák javait pénzzé tették, a gyám felügyelete alatt a törvényes hat száza­lék kamatra azt kölcsönadhatták. Mind a pénzről, mind az ingatlanokról a curator „szá­molni, valamint az árvát tartó is a kezénél levő, s megbecsülendő jóról (de nem jövedel­méről) felelni tartozik". A végrendelettételnél az apának joga volt gyámot megnevezni, aki kezeli vagyonát és neveli gyerekeit. Ilyenkor ezt az ún. segédtutort kellett rendszeresen ellenőriznie a vá­rosi árvagyámnak. Amikor az apa testamentumában tutort nem nevezett meg, akkor hi­vatala szerint az árvacurator lett a törvényes gyámatya. Az árvacuratornak jogában állt az árvák javaival rosszul gazdálkodó segédtutortól vagy özvegytől a vagyont a város ke­zelésébe kérhetni. 361 Hogy az árvák jogai képviselve legyenek a „magistratualis határozásoknál," az árva­gyámok mint tiszteletbeli senatorok jelen voltak az üléseken. A gyámi munkát több módon is adminisztrálták. Külön könyvet vezettek minden ár­váról. A könyv megnyitásakor külön leírták az árva vagyoni állapotát, majd minden év­ben külön oldalon elkészítették a számadást: bal oldalon a jövedelmeket, jobb oldalon pedig a kiadásokat sorolták fel tételesen, részletezve azok jellemzőit (capitalis, interes, árendális jövedelem stb.). A kiadások között szerepelt a törvényesen az árvagyámot il­lető 1/6 rész (sextalitás). Külön feljegyezték a javak összeírását, becsüjét, eladását, a vo­natkozó magistratualis határozásokat, a testamentumokat, osztály leveleket. Csatolták a capitálisokról, árendáról szóló szerződéseket; a kézhez vett javakról szóló reversáliso­kat, az árendák, interesek, adósságok kifizetéséről szóló nyugtákat. Két külön kötött könyvben vezették az árvák pénzéből bonyolított kölcsönügyleteket. Feljegyezték a hi­telezők nevét, a kölcsön összegét, kamatát, fizetésének idejét, módját, feltételeit. Ezek­hez is alfabetikus indexet készítettek. Vezetniük kellett ugyanakkor egy ún. „generalis chronologicLis index"-et, amelyben a magistratus részéről az árvákat illető lezárt és az árvagyámnak átadott iratokat kellett kronologikus rendben az iratszám feltüntetésével beírni. Az elkészült kötetekhez indexet is csatoltak. A gyámi számadást külön e célra ki­nevezett számvevő felügyelte. 362 Az árvavagyont illető fontosabb kérdésekben, mint pl. adásvétel, csere a curator min­dig ki kellett, hogy kérje a magistratus állásfoglalását, de a 8 pengő forint alatti ügyle­teketjavításokat maga intézhette. A három évre árendába adott ingóságok bérletét a bel­ső tanács, a szőlőterületek évenkénti felügyeletét a curator végezte. A curatornak is megvolt a maga „levelestára", ahol a maga által vezetett jegyző­könyv, azok segédletei, különféle mutatók, vagyonelszámolások mellett őrizte a gondvi­selése alatt lévő árvákra vonatkozó fontosabb iratok: végrendeletek, hagyatéki leltárak, periratok másolatait is, sőt ezekről mérsékelt díj fejében az érintetteknek másolatot is adhatott. 363 1833-ban a város levéltárában lévő, árvákat érintő régi iratok rendezésére és 361 V. A. 102/a. 3/83. No. 252. 1824 362 V.A. 101. 5/5. No. 2949. 1831. 363 V.A. 101. 5/5. No. 2949. 1831.

Next

/
Thumbnails
Contents