Pók Judit: Ung vármegye leírása 1782–1784 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 27. (Nyíregyháza, 2002)

azonban az előfogat, a lovak, a küldönc stb. költségeit.

7 Ung megye térképezését 1782-1784 között a következő személyek végezték: Jann főhadnagy, Jägermann főhadnagy, Makovitz százados, br. Motzel alezredes és Taschner főhadnagy.

8 A felvétel egységes geodéziai hálózat, illetve vetületrendszer nélkül készült, ez magyarázza az előforduló méréshibákat. Az alap a Neu ezredes által javasolt hosszúsági és az arra merőleges szélességi körökből adódó hálózat lett.

9 A terepen először az ún. perpendikuláris és meridionális, azaz az észak-déli és kelet-nyugati fő tájékozódási vonalakat tűzték ki. Ezt a derékszögű tengelykeresztet mérföldes részekre osztották, a térképészek egy-egy ilyen (36x28 km-es) négyszöget kaptak.

10 így született meg az a háló, vagyis térkép, amely Magyarországot I-től XXXIX-ig terjedő függőleges oszlopokra (collone) és azokon belül folyamatos számozással jelölt vízszintes szelvényekre (sectio) osztja. Mivel a szelvények számozása mindig az országhatárnál kezdődött, ezért az egymás mellé eső sectiok száma különbözhet. A térképezés sajátossága, hogy a kicsitől a nagy felé haladt, fordítva, mint ma. A domborzatot alaprajzban ábrázolták, ún. pillacsíkozást alkalmazva plasztikus hatást értek el. A pillavonalak iránya, hossza a lejtő irányára, hosszára utal, sűrűsége az árnyék képzetét kelti. A „minél meredekebb, annál sötétebb" elv alkalmazása a magassági adatoknak csak becslését engedi meg.

11 Az első felvételben egységes jelkulcs használatáról még nem beszélhetünk, a tereptárgyakat, létesítményeket stilizálva ábrázolták.

12 1 Eperjessy: Kézirati térképek ... 18. o. 8 Borbély Andor-Nagy Júlia: Magyarország I. katonai felvétele II. József korában. Térképészeti Közlöny II. Bp. 1932. 9 Papp-Váry-Hrenkó 20. o. 0 Gábor-Horváth 106. o. 1 Stegena Lajos: Térképtörténet. Bp. 1985. (A továbbiakban: Stegena.) 151.0. 2 Gábor-Horváth 110. o.