Pók Judit: Ung vármegye leírása 1782–1784 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 27. (Nyíregyháza, 2002)

AZ ELSŐ KATONAI FELVÉTEL Az első katonai felvételnek nevezett monumentális térképészeti mü a 18. század egyik legnagyobb emléke, a korszak történeti földrajzi és más irányú kutatásainak is alapja. Az osztrák örökösödési és a hétéves háború tapasztalatai nyilvánvalóvá tették, hogy a részletes és pontos térképek a sikeres hadviseléshez elengedhetetlenek. Daun tábornagynak a Birodalom térképezésére 1764. május 5-én, a Haditanács elé terjesztett javaslata is erre hivatkozik: „Éppen saját országainkról való tájékozatlanságunk, a részletes katonai térképek hiánya rengeteg bajt, hátrányt és nehézséget okozott. A hadsereg soha nem menetelhetett előzetes útfelderítés és a táborhelyek szemrevételezése nélkül, mert intézkedéseket a szobából (térkép alapján) kiadni nem lehetett. Nem tekintve azt, hogy a munka és nehézségek ily módon megnövekedtek, minden fáradozásunk meghiúsult, hogy a menetelést az ellenség elől elrejtsük... "

1 Mária Terézia Daun és Lacy tábornagyok javaslatát elfogadta, és saját kezűleg jegyezte fel rá: ,, Teljesen egyetértek az előterjesztéssel, különösen Magyarországon mindenképpen sürgetni kell. "

2 Miután elrendelte birodalma összes országának térképezését, közel negyedszázados munka vette kezdetét. Ennek eredménye az első katonai felvétel, amely két fő egységből áll: 1:28.800 méretarányú színes, kéziratos térképszelvényekből és a hozzájuk tartozó ún. országleírásból (Landesbeschreibung). Ez utóbbi olyan térképészeti jelekkel ki nem fejezhető információkat tartalmaz, amelyek a szelvények értelmezéséhez nélkülözhetetlenek. A Habsburg Birodalom első, nagy méretarányú felvétele 1763-tól 1787-ig tartott, melynek során 5.400 darab, 64x42 cm nagyságú 1 Gábor Imre-Horváth Árpád: A haditérképek históriája. Bp. 1979. (A továbbiakban Gábor-Horváth.) 102. o. 2 Uo.