Pók Judit: Ung vármegye leírása 1782–1784 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 27. (Nyíregyháza, 2002)

4. Az erdők magastörzsű bükkből állnak, itt-ott fűzzel keverednek. Mint már a víz rubrikában említettük, a Labore áradásakor járhatatlanok lesznek. 5. A helységen túl egy kis, jelentéktelen mocsár található. 6. A Deregnyőről jövő országutat az áradások elzárják, ez alatt az idő alatt a komppal átkelve lehet elérni a falut, majd ez az országút a szántókon és kis bozótosokon keresztül halad a mokcsai csárdánál lévő hídig, és jó. Egyesek száraz időben egy rövidebb utat vesznek igénybe, amely különféle bozótosok között Mokcsán és a kiszáradt mocsarakon át Mogyorósig megy, majd ismét az országúiba csatlakozik. A többi, az iskei, bési és csicseri út csupa szántóföldeken keresztül vezet — csak néhány szelíd magaslat fordul elő —, és jó. 7. Csak szelíd homokdombok. Viszoka 1. Palóc 72, Bajánháza 4

A, Pinkóc 1 7s óra. 2. — 3. A falutól úgy kétezer lépésnyire folyik az Ung, amely négy-öt láb mély, mindkét partja egy öl magas, és soha nem lehet átkelni rajta. Egy bő félórányira innen egyesül a Szenke és a Vinszki (Vinsky) patak két ága az erdőben, majd a Szenke Szenna falunál a Drehába torkollik. 4. Az erdők némi magastörzsű tölgyből, többnyire azonban fűzből és alacsony nyárfákból állnak. Mivel a Bajánháza felé lévő bozótos állandóan mocsaras, ezért száraz időben is csak ezen a környéken lehet közlekedni. 5. — 6. A palóci út a szántóföldeken keresztül halad, és részben járható. A bajánházi és veskóci két út az Ung áradásakor nehezen vagy egyáltalán nem járható, alacsony vízállás esetén azonban az Ungon gyalogosan is át lehet kelni. Ha a nagy erdő kiszárad, Pinkócra el lehet jutni. 7. Csak szelíd homokdombok.