Pók Judit: Ung vármegye leírása 1782–1784 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 27. (Nyíregyháza, 2002)

4. A dél felé húzódó erdő magastörzsű tölgy-, fehér gyer­tyán- és fűzfából áll. 5. A közvetlenül a helységnél található, úgynevezett Udos árok tavasszal vagy különösen nedves időjárás esetén az Ung áradása következtében olyan nagy lesz, hogy egy mérföldes körzetben elárasztja a réteket, és minden átke­lést lehetetlenné tesz. 6. Amikor a réteket elönti a víz, a kaposi út — mint ahogy már említettük — használhatatlan lesz, olyankor a mok­csait, amely szelíd homokdombokon át halad, kell igénybe venni. A vajáni a szántóföldeken és néhány lankás magas­laton keresztül vezet, mindig száraz és jó. Az iskei és bési utak hasonló minőségűek. 7. — Iske 1. Vaján 4 /s, Bés l h, Csicser 1 l /i óra. 2. Egy orosz fatemplom. 3. A Latorca folyó a helységen túl, közvetlenül az azonos ne­vű erdőnél folyik, 25 öl széles, egy-két öl mély, a legszá­razabb időben partja egy öl magas. Tavasszal és hosszan­tartó esőzésekkor a Latorca erdőn túlra is kiont, elárasztja a falu környékét és a réteket, a közlekedést azonban nem akadályozza. 4. A Latorca és a Nagyerdő magastörzsű tölgyből áll, a folyó többszöri áradása miatt azonban jármüvei soha nem járha­tók. 5. A helység közelében húzódó kis mocsár soha nem szárad ki, az utazást azonban nem zavarja. 6. A Bésre, Vajánra, Csicserre, Kiskaposra és Mokcsára ve­zető utak széles homokdombokon keresztül haladnak, mindig járhatók. 7. Néhány nagyon szelíd homokdomb található itt.

Next

/
Thumbnails
Contents