Fazekas Rózsa: Gróf Károlyi György naplófeljegyzései 1833–1836 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 26. (Nyíregyháza, 2003)

Károlyi György, a nagy utazó

Baalbekben és a libanoni városokban, majd Bejrúton keresztül visszatért Kairóba, onnan pedig Londonba. Útja során minden fontos műemléket lerajzolt. Akvarelljei nagy sikert arattak egy londoni kiállításon, majd a róluk készült kőnyomatok, litográfiák két kötetben The Holy Land, Syria, Idumea, Arabia, Egypt and Nubia [A Szentföld, Szíria, Edom, Arábia, Egyiptom és Núbia] címmel 1842-1843-ban jelentek meg. Halálakor, 1864-ben a Timesban így méltatták: „O volt az építészet legjobb festője... m Az Országos Széchényi Könyvtárban megtalálható mindkét kiadvány, de nem teljesek. Az egyiptomi műemlékekről készült képeket Denon, a Palesztina és Libanon nevezetességeit ábrázolókat pedig Roberts munkájából válogattuk. Sajnos az ő egyiptomi és núbiai litográfiáit nem találtuk meg. * Károlyi György 1833-1836 között készült naplófeljegyzéseit a mai helyesírás szabályai szerint közöljük. A mai helyesírás szabályait követjük a szavak egybe- és különírásában, a nagy és kisbetűk, a hosszú és rövid magán-, illetve mássalhangzók használatában, valamint a tulajdonnevek írásában. Az aposztrófokat elhagytuk, a „cz" helyett „c"-t írtunk. Minden megjegyzés nélkül kijavítottuk a nyilvánvaló elírásokat. Mivel a központozásra a napló írója nem ügyelt, hosszú mondatait vesszővel, ha szükségesnek éreztük, ponttal tagoltuk. A szöveghű közlésnek megfelelően megőriztük Károlyi stílusának a korrajellemző sajátosságát, a -búi, -bűi használatát. A latin szavak közül azokat is a latin helyesírás szabályai szerint írtuk, amelyeknek ma van a magyar nyelv szabályait követő változatuk is. Úgy gondoltuk, hogy az a célszerű, ha a naplóban előforduló latin szavak írásmódja egységes. A német nyelvű bejegyzések kancelláriai vagy német írásmód szerint készültek. A latin betűs átíráskor a mai helyesírás szabályait követtük, de megőriztük Károlyi mondatszerkesztését. Német nyelvtudása jó (természetesen akadnak melléknévragozási vagy egyeztetési hibák), stílusa viszont nehézkes, száraz, nem olvasmányos. Mondatfűzése bonyolult, mert nagyon szerette a közbeékelt mondatokat, ami egyébként a német nyelv sajátossága, de ő helyenként túlzásba vitte ezek alkalmazását. A közbeékelt mondatok nagy számán kívül nehezítette még a mondatok értelmezését az is, hogy nem ügyelt a központozásra, hosszú mondatait nem tagolta. A 20 Uo. 84.