Fazekas Rózsa: Gróf Károlyi György naplófeljegyzései 1833–1836 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 26. (Nyíregyháza, 2003)

Károlyi György, a nagy utazó

és az egyiptomi-szíriai sereg, ki szintén a Taurusnál concenlrálva van, noha az sem valami különös, mindég győzni fog a törökön, mert az arabs katona korántsem oly elpuhult, mint emez. " (1835. május) Károlyi György világosan látta, hogy a Török Birodalom sorsa a nagyhatalmak kezében van. „... minden potentát [hatalmasság] szívesen magáévá tenné [Konstantinápolyt], és ez ítéletem szerént a fő oka, hogy még a török búja, mert noha a török európai birodalma mostohasága előre látható, mégis a préda felosztása még sok kérdést és véres vetélkedést fog okozni. Annyi tagadhatatlan, hogy az egész machina [gépezet] haldokló állapotban vagyon, és az agónia hosszabb vagy rövidebb tartása egyedül külső környülményektűl függ. " (1835. május 15.) Károlyi György — mint utalt is rá — nem értett egyet azokkal az európai politikusokkal, akik — véleménye szerint — túlbecsülték a Mohamed Ali-féle modernizáció eredményeit. Bár elismerte, hogy ez a fajta „modernizáció" is hoz eredményeket, mégsem tartotta helyesnek, mert a társadalom többsége számára nem ígért kibontakozási lehetőséget, jobb létet, csak a terhek növekedését. Az arab parasztság helyzete Mohamed Ali „reformjai" következtében romlottak, hiszen a többszörösére nőtt adóterhekhez még az addig ismeretlen katonáskodási kötelezettség is társult. Azt is helyesen ismerte fel Károlyi, hogy az egyiptomi uralkodó kereskedelmi monopóliuma csak a kincstár számára volt kedvező, az ország gazdaságának fejlődését hátrányosan érintette. A liberális elveket való Károlyi szemében mindaz, ami Egyiptomban történt, nem volt leírható a modernizáció fogalmával. O Mohamed Alit egyeduralkodónak látta, aki energiájának és az ország jövedelmének nagy részét arra fordította, hogy hatalmát kiépítse, megerősítse és megvédje a meg-megújuló belső és külső támadásoktól.