Fazekas Rózsa: Gróf Károlyi György naplófeljegyzései 1833–1836 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 26. (Nyíregyháza, 2003)

Függelék - A naplófeljegyzések német nyelvű szövege

nemteleneknek törvény előtti egyenlőséget, annak maga bíráját választani törvényes szabadságot ád, találunk némi gyenge nyomát. Az ilyen reformatio ítéletem szerént radikális reform, az pedig ott, ahol a massák, tudniillik a 10 millió föld és a privilégiait statusnak egyharmada — bízvást lehet mondani — egy századdal hátrább van, mint a francia nemzet 1789-ben, és kettővel hátrább, mint az angol 1832-ben volt, mily következéseket húzhat maga után, ki-ki könnyen átláthatja. Sajnálom, hogy tudományom és tehetségem csekélyek, hogy vélek írói pályára léphessek, másképp szívesen munkája némely részei ellen írnék, és a legjobb célból származott, igen rögtön javallott változásira, az inch by inch — lépcsőrűl lépcsőre — reform systemát, mely még nagy kérdés, ha Angliának is nem inkább használt volna, állítanám ellen. Kívánatos lenne, hogy egy ügyes toll ezt fogná fel, és minden indulatosság elmellőzésével a munkát némely részében rectificálná, mert valóban félek, hogy több confusiót, mint hasznot fog szülni a haza lakosira. Ezt elvégezvén némely francia románokkal töltöttem az időmet, melyeket szerencsémre egy esmerősnémtől Bécsben kölcsönkaptam. Nevezetesen pedig: Atale de Mombard par Madame Adèle***... Párizs, 1833. Un récit assez intéressant d' un jeune carliste qui a fait partie de I' expédition (d') Alger, et après avoir eu quelques bonnes fortunes algériennes, a été fait prisonnier à une de ses promenades solitaires dans les environs par une bande de bédouins, qui sans lui faire le moindre mal 1' ont mené chez un chef dans le désert, qui faisait grand cas des esclaves européens pour cultiver ses terres, leur faisant subir aucun mauvais traitement sauf le manque de liberté. C est à la maison de ce chef qu' il a trouvé une jeune esclave française, Léonie dont la mère a été grosse lorsqu' elle fut achetée à Alger par le maître. Léonie devient du premier moment 1' objet de tous ses voeux et de la passion la plus tendre. Ils forment le projet d'évasion et le mettent en exécution. C'est là que commence la partie la plus intéressante du roman, et le récit de leurs aventures pendant 6 mois qu' ils ont passés dans le désert est très intéressant. Le tout est assez bien écrit, et ce qui est le mieux, se lit très vite. Césaire, révélation par Alex [andre] Guiraud de l'Académie française. Roman qui ne manque pas de mérite par rapport à une imagination vive, une touchante résignation dans la vocation à laquelle Césaire croit devoir tout sacrifier, et les discours sur la religion révélée quoiqu' un peu dans le genre et on peut presque dire une imitation de certains chapitres du Génie du christianismes, sont pleins d'une exaltation d'âme qui font honneur à 1' imagina-