Fazekas Rózsa: Gróf Károlyi György naplófeljegyzései 1833–1836 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 26. (Nyíregyháza, 2003)
Károlyi György utazása Itáliában és Keleten (1833. december 2. — 1835. június 7.) - 15. Bejrút — Epheszosz — Szmirna
Holnap reggel még az úgynevezett Hippokratész kútját fogom látogatni, mely mintegy két óra járásra a sziget belső részében fekszik. A sziget áltáljában kellemes tekéntetű és cultiváltnak tetszik. Commercium [kereskedelem] kevés vagyon, citrom és aszúszőlő a főbb exportatio [kivitel]. Négy óra tájban visszatértem a hajómra. Az estve szép volt, és a Golf [öböl] igen jól vette magát ki. Altalellenem Bodrum, a régi Halikarnasszosz a lefekvő nap által igen jó világban látszott, és a régi Charia-peninsula [félsziget] Knidosz (Cap Crio) pontjával távolról szép tárgyat adott volna ügyes pictor kezében. Sajnálom, hogy némely régi munkák nincsenek kezemnél. Itt volna a helye Sztrabónt és Pliniust, kik de Asia Minori [Kis-Azsiáról] oly környülállásosan írnak, olvasni. Plutarkhosz 306 nevezetes emberek életeiről is sokat ír ezen részekrűl, főképp Pompeius 307 élete leírásában, és úgyszólván in facie loci [tetthelyen] mindezeket az ember sokkal nagyobb interessévei [érdeklődéssel] olvasná. Itancio, április 24-25. Szándékom ellen két napot töltöttem ezen szigetben. Tegnap az idő felette rossz volt, úgyhogy semmit sem tehettem, és egész estvefelé a hajómon maradtam. A szél erősen fújt, és csak estvefelé csendesedett meg egy kevéssé. A partra kiszállottam egy kissé sétálni, és a consulnál kevéssé mulattam. Tőle a Courier de Smyrne [Szmirnai Hírnök] utolsó numerusait [számait] hazavittem, és azok olvasásával töltöttem az estvét. Ma reggel az úgynevezett Hippokratész kútját néztem, ahová a consul úr társaságában mentem. Ez a kút régiségére nézve bizonyosan nevezetes, és valóban szép fekvése talán több tekén tetet érdemel, mint az eredete miatt, mert minden autentitás [hitelesség] nélkül a jó consul, hogy szigetjében több régiségeket mutathasson, ezen forrást Hippokratész kútjának elnevezte, mert kérdésemre, mely régi auctor [szerző] tészen ezen kútrúl említést, csak evasive [kitérően] felelhetett, mert valóban sehol sem említtetik. Azonban a sziget Hippokratész által bizonyosan nevezetessé lett, mert ezen nagy természettudósnak és az orvosi tudomány legrégibb gyakorlójának hazája volt, és polgártársinak és később az emberiség nagy hasznára élete nagy részét itt töltötte. 306 Plutarkhosz (46-126) görög filozófus és történetíró. Sokat utazott, ismerte korának vezető politikusait. A Párhuzamos életrajzok c. művében egy-egy híres görög és római államférfi életét állította egymás mellé. 307 Pompeius, Gnaeus Magnus (i. e. 106-48) római hadvezér és politikus. Pályafutását Sulla híveként kezdte. I. e. 71 -ben részt vett a Spartacus vezette rabszolgafelkelés leverésében. Keleti hadjáratának eredményeként i.e. 64-ben megszerezte a Római Birodalomnak Syria provinciát. I. e. 60-ban az első triumvirátus tagja lett, később szembefordult Caesarral. I. e. 48-ban Pharszalosznál vereséget szenvedett Caesartól, Pompeius Egyiptomba menekült, ahol orvul meggyilkolták.
