Fazekas Rózsa: Gróf Károlyi György naplófeljegyzései 1833–1836 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 26. (Nyíregyháza, 2003)
Károlyi György utazása Itáliában és Keleten (1833. december 2. — 1835. június 7.) - 13. Palmyrai expedíció
más régi architectura maradványi 289 mutatják, hogy azon epochában Damaszkusz a napkeleti városok közt fő helyet foglalt. A keresztény történetekben a város Szent Pál fordulásárúi nevezetes, mely közel a városhoz történt. Szent Pál háza is még mutattatik. A törökök 290 Damaszkuszt szent helynek tartják, amennyire a nagy processiók [zarándoklatok] Medina és Mekka felé innét indulnak. A török lakosok igen fanaticusok, különösen a frankok ellen oly ellenségesen mutatták magukat, hogy egy frank eddig a maga ruhájában nem is mutathatta magát. Most ez egészen megváltozott, és amióta Mehmed Ali és Ibrahim pasa uralkodik, a frankok teljes bátorsággal mehetnek a város minden részeibe, kivévén a moscheákat [mecseteket]. Különös látnivalók vagy inkább nevezetes dolgok itt nincsenek, és az 5 napot, tudniillik 13-túl egész 19-ig főképp sétálással és a hazárdokban járkálva töltöttem. Egy angol general consul, Mr. Farren vagyon itt, aki az utazóknak igazán nagy kellemül szolgál. Nemcsak a házánál legnagyobb szívességgel fogad, és mindennap megvendégel, de minden más tekéntetben is az utasnak mindent legbarátságosabb készséggel könnyebbít, és igazán néki köszönhetem, hogy ma, március 19-én Palmyra felé útnak indulok. 13. Palmyrai expedíció Az utazók, kik eddig Palmyrát akarták meglátni, annyi unalmas alkudozásoknak, és az arabsok csalárdságainak voltak kitéve, hogy sokszor 10 és több napi alkudozás után alig indulhattak útnak. Ezen nehézségeket Farren úr mind magára vállalta, és minden legkisebb unalom nélkül három nap alatt mindent elrendelt, és felette olcsó alku mellett Palmyra felé útnak indultunk. Az alku meg volt téve 6 tevéért pro itu et reditu [oda-vissza] 765 piaszterben = 76 pengő forint 30 krajcárban, semmi más extra [külön] kiadás nélkül, kivévén, ha a helység bírák el-Qaryateinben szükségesnek tartják, mert ők egy bujurdée mellett, melyet az idevaló kormányzó, Sheriff basa adott, a bátorságos jövet és menetünkért felelet terhe alatt voltak escorte-ot [fegyveres kíséretet] adni, azt A mekkai, medinai, jeruzsálemi után az Omajjád-mecset a negyedik legszentebb hely, és az iszlám legrégibb mecset-építményei közé tartozik. 709-ben al-Valid parancsára átépítették. Az udvar 122,5x50 m, a mecset 136x37 m. 1517-1918 között a Török Birodalom része.
