Fazekas Rózsa: Gróf Károlyi György naplófeljegyzései 1833–1836 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 26. (Nyíregyháza, 2003)

Károlyi György utazása Itáliában és Keleten (1833. december 2. — 1835. június 7.) - 10. Ismerkedés a Szentföld nevezetességeivel

úgy végeztünk, hogy azokat copiálhassa [másolhassa] az utazásunk végével. Én tehát a dolgot az ausztriai és francia consulok arbitriuma [döntése] alá eresztettem, kik végtére azt határozták, hogy a rajzolatok maradjanak az ausztriai consul kezében, ki azokrúl felelni fog, s ha mind copiálta, küldessenek utánam. S így az egész fáradságom és unalmam, hogy ezt az embert mindég magammal hordtam, hiába van, mert isten tudja, ha valaha megkapom-e azokat. Ez az utolsó eset kedvetlen volt, mert plane extremumokra [különös szélsőségekre] kellett az emberrel jönnöm, és utolsó pillanatban a papirosomat, melyet Nápolyban közel 200 pengő forintért vettem, s melyet nem akart kiadni, erővel elvettem. 10. Ismerkedés a Szentföld nevezetességeivel Végtére vasárnap, január 18-án reggel 10 órakor Kairót elhagytuk, és a Kalifák sírjai mellett, az úgynevezett Birket-el-Haji, egy erdő — ahonnét a nagy karaván Mekka felé indulni szokott — felé tartottunk. Ehhez nem messze, a Nüus partja mellett Héliopolisz Magna állott, melyben azonban csak egy obeliscus

245 minden, ami a jelenkorig megmaradt. Ezt még megtekéntettem, s délután Hanke [elKhánka] nevű falun túl állottunk meg. Ide csak egy VA óra járásnyira Abu-Zaabal van, ahol októberben voltam az orvosi oskolát megnézni. Másnap, január 19-én csak Bilbeisz nevű helyig értünk, a beduinok ott meg akartak állani különfélét vásárolni. Ez éjszaka nagy záporeső jött, én valóban azt hittem, hogy sátorostul elviszen a víz, de szerencsénkre a hely jól volt választva, s így szárazon maradtunk. Ezen falutúl az út a desertumba [sivatagba] viszen, és hat napi út vagyon el-Arísig, egy kicsi helység a tenger mellett, ahol egy négyszegletű váron kívül semmi különös nincsen. Vasárnap, január 25-én értünk el-Arísba, s másnap reggel továbbmenvén, 27-én délután Gázába jöttünk. Innét egy nap alatt akartunk Ramlába érni, de késő estve Jebene falu alatt állottunk meg, s így csak január 29-én reggel jöttünk Ramlába, a régi Arimatheiába, ahol a napot töltöttük. Ezen hely szépen egy jól cultivait [művelt] térségben fekszik. A városon kívül egy régi épület magos toronnyal Ré híres templomából semmi sem maradt, az előtte álló két obeliszk közül egy látható. Ez I. Szeszósztrisz (i. e. 1971-1926) nevét viseli, 20,5 m magas, asszuáni márványból készült.