Galambos Sándor: Az 1848–1849-es szabadságharc német szemmel - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 25. (Nyíregyháza, 2001)

Bevezetés

Wochenblatt, J849. július 26. Magyarország. A magyar hadszíntéren zajló események hirtelen minden ponton, nyugaton, délen és keleten is kedvező fordulatot vettek Magyarország számára. Az eredményeket röviden a következőképpen foglalhatjuk össze: „A nyugati hadszíntéren Haynau táborszernagyot a hírek szerint leváltják, és a nemrégen hivatalosan is táborszernaggyá kinevezett Hess vezértábornaggyal helyettesítik. A majdnem három napig tartó váci csata hivatalos orosz jelentések szerint is döntetlen volt, magánforrásokból származó hírek azonban a magyarok döntő sikeréről számolnak be, akiknek a serege Görgey és Dembinski vezetésével az orosz fősereg fővonalát áttörte. Erdélyben, ahonnan végre az egyetlen még szabad útvonalon — Konstantinápolyból, Párizson keresztül — híreket kapunk, a Lüders alatt harcoló oroszokat egy 36 órás gyilkos csatában Fogarasnál legyőzték. 26-án Bem bevette Besztercét és Borgónál bekerítette Grotenhelm hadtestét. Délen a magyarok végre létesítettek egy tiszai átkelőhelyet. Szenttamásnál az «örökös gyöztesre» olyan megsemmisítő vereséget mértek, hogy az seregének csak egy töredékével tudta magát a római sáncok mögé menekíteni, mások szerint a Dunán keresztül egészen Zimonyig menekült, így a már régen fenyegetett Péterváradot felmentették." A hírek közé tartozik még továbbá egy Török-Boszniában kirobbant felkelés, a Porta dunai fejedelemségek semlegességére vonatkozó energikus nyilatkozata és egy minden valószínűséggel hamarosan kitörő, szárdok elleni háború. 35. Wochenblatt, 1849. augusztus 2. A Magyarországon zajló háború. A legfrissebb Wiener Post éppúgy, mint a minisztériumi lapok és tudósítóink arról a fontos eseményről számoltak be, hogy Görgey bevonult Kassára. Az oroszok