Galambos Sándor: Az 1848–1849-es szabadságharc német szemmel - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 25. (Nyíregyháza, 2001)
Bevezetés
boldogságunk nevében könyörögve kérek mindenkit, hogy siessen népünk és hazánk megmentésére. Ugyanakkor azért is könyörgök mindenkihez, hogy keresztényként és ember módjára harcoljon. Az ortodox egyház főpapjaként a következő ítéletet mondom minden egyes szerbre és igazhitű testvérre: Átkozott legyen az, aki kényszerítő körülmény nélkül rabló módon gyújtogat és fosztogat! Átkozott legyen, aki ártatlan vért ont, nőket, lányokat és gyerekeket gyilkol vagy mészárol le! Isten áldása legyen azonban mindazokon, akik falként állnak az ellenség elé és megóvják embertársaink fáradságos munkájával és szorgalmával megszerzett javait." Ahogy már említettük, Jellacic szeptember elején kezdte meg ellenséges hadműveleteit Magyarország ellen. Serege Buda felé vette az irányt. Teleki magyar tábornok csapataival ellenük indult. A magyarok szerbekkel szembeni előnye Aradácnál — amit hozzávetőleg szeptember közepén harcoltak ki —, valamint a Jellacic hadtestének zászlóalja ellen elért győzelem sem javítottak jelentősen a magyarok helyzetén. Jellacic seregének előrenyomulása folytatódott. Szeptember 23-án már a Pesttől mindössze 12 mérföldre fekvő Székesfehérvárt is bevették. Az osztrák udvar újra olyan színben akart tetszelegni, mintha ki akarná békíteni a viszálykodó feleket. Szeptember 22-én az udvar két kiáltványt intézett Magyarország népeihez, illetve a Magyarországon tartózkodó csapatokhoz, amelyek azonban nemcsak békére szólítottak fel, hanem a magyar kormánynak is szemrehányást tettek. István főherceg lemondott nádori tisztségéről, 56 helyettesét, Mailáth grófot ideiglenesen helytartónak választották, Lamberg gróf altábornagyot pedig kinevezték mind a magyar, mind a horvát csapatok élére. Ezt követően az alábbi kiáltványokjelentek meg: „Magyarországon élő népeimhez: Néhány nappal ezelőtt már tudattam Magyarországon élő drága népeimmel, hogy mennyire szívügyemnek tekintem a béke gyors és teljes, valamint az ország István nádor szeptember 22-én végleg elhagyta az országot.
