Galambos Sándor: Az 1848–1849-es szabadságharc német szemmel - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 25. (Nyíregyháza, 2001)

Bevezetés

szentesített és jóváhagyott törvények nem a királyi akaratot képviselnék — arra ösztönözték ezeket a lakosokat, hogy a törvény rendelkezéseinek és a törvényes hatalomnak ellenszegüljenek. Egyesek felháborodásukban olyan súlyos bűnt követtek el, hogy tényleges ellenállásukat úgy nyilvánították ki, mintha ez a felséges királyi ház érdekében és Őfelsége tudtával, valamint engedélyévei történne. Az ország valamennyi lakosának megnyugtatása érdekében — legyen bármilyen nyelvű vagy vallású is — legfelségesebb urunk és királyunk különleges és irgalmas megbízásából, illetve nevében és személyének képviselőjeként ezennel kijelentem, hogy Őfelsége sziklaszilárdan és rendíthetetlenül eltökélte magát, hogy a Magyar Korona egységét és sérthetetlenségét királyi hatalmával élve minden külső támadástól és belső viszálytól megóvja, az általa szentesített törvényekkel mindenkor sértetlenül fenntartja. Őfelsége nem fogja senkinek eltűrni, hogy az ország polgárainak a törvény által biztosított szabadságát korlátozza, mint ahogy mind Őfelsége, mind királyi házának összes tagja elítéli azoknak a vakmerőségét, akik bármilyen törvénytelen tettet hajtanak végre, vagy a törvényes hatalommal szemben engedetlenséget tanúsítanak, és azt merik állítani, hogy ez Őfelsége legmagasztosabb akaratával összhangban vagy éppen az ő királyi házának érdekében történik. Erdély és Magyarország összeolvadását Őfelsége a legszívélyesebb atyai érzésekkel hagyta jóvá." A horvát-szlavón nemzet ezzel szemben egy kiáltványt tett közzé, amelyben a magyarok zsarnoki viselkedését mutatja be, amit a velük együtt élő szláv népekkel szemben tanúsítanak. Ezentúl legfőbb céljukként azt tüntetik fel, hogy a szabad osztrák császárságon belül egy szabad államot hozzanak létre. A magyarokhoz fűződő kapcsolatukról a következőket fogalmazták meg: „Aki a magyarokhoz fűződő viszonyunk történetét minden egyes részletében ismeri, az tudni fogja, hogy Kálmánt, Magyarország és Horvátország első közös királyát, valamint több utódját is a horvát koronával koronázták meg. Továbbá az is tudvalevő, hogy