Galambos Sándor: Az 1848–1849-es szabadságharc német szemmel - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 25. (Nyíregyháza, 2001)
Bevezetés
BEVEZETÉS Az Európát 1848-1849-ben megrázó forradalmak és szabadságharcok sorában kitüntetett helyet foglalnak el a magyarországi események. A küzdelem nemcsak hevessége és hosszú időtartama, hanem az egész kontinensre kiható jelentősége révén is foglalkoztatta a külföldi közvéleményt. Sokat tudunk a magyar külpolitikáról, a külországok politikai és katonai elitjének állásfoglalásáról és tetteiről, 1 de viszonylag keveset arról, hogy a kontinens népei hogyan vélekedtek a Magyarországon történtekről. Érdekes lehet, hogy az átalakulás terheivel küszködő németek hogyan látták az itteni eseményeket. Ez a kiadvány egy német város, Iserlohn két korabeli újságjának a magyarországi szabadságharccal kapcsolatos cikkeiből közöl ötvenötöt. A múlt század közepén — más média híján — az újságok tudták a leghatékonyabban tükrözni és/vagy alakítani a közvéleményt. *** Iserlohn ma Észak-Raj na-Vesztfáliában fekszik, Dortmundtól délkeletre. A XIX. század közepén Poroszország Vesztfália tartományához tartozott. Lélekszáma meghaladta a 11 ezret, amellyel Dortmundot is megelőzte. Ipara igen jelentős volt, elsősorban a fémmegmunkálás területén. A bronzból készült termékeket a XIX. A szabadságharc külső kapcsolatairól szóló művek közül két új könyvre hívom fel a figyelmet: Gergely András: 1848-ban hogy is volt? Tanulmányok Magyarország és Közép-Európa 1848-49-es történetéből. Budapest, 2001. és Az 1849-es cári intervenció Magyarországon. Szerk. Vadász Sándor. Budapest, 2001.