Galambos Sándor: Az 1848–1849-es szabadságharc német szemmel - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 25. (Nyíregyháza, 2001)

Bevezetés

Szabadság, önrendelkezés, demokrácia, kultúra — ezek voltak az iserlohni optika fókuszában, ezen a szemüvegen keresztül nézték az itteni történéseket. A szabadságharc négy vezetőjéről maradt meg egy-egy alaposabb jellemrajz vagy pályakép. A két lengyel tábornok életútját az Anzeiger tette közzé, Pulszkyról és Görgeyről a másik lap adott jellemzést. Arnyait képet festettek a külügyi államtitkár-helyettesről, míg Görgeyt egy pesti újság cikkét átvéve a piedesztálra emelték: „O a XIX. század Washingtona, Magyarország és Európa Washingtona..." (28. cikk) Szeptember elején az Anzeiger egy honvédnak a családjához írt levelét fordította le. A közvetlenül a világosi fegyverletétel után Aradon kelt levélben az elkeseredett magyar katona viszont teljes mértékben Görgeyt vádolta Magyarország romba döntésével. A leghosszabb cikksorozat a Wochenblattban 1849 júniusában és júliusában öt folytatásban jelent meg Az 1848júliusától Magyarországon végbement események áttekintése címmel. Sajnos, az utolsó rész(ek) nem maradt(ak) fenn. A bonyolult, ellentmondásos helyzet bemutatására a lap azt a módszert választotta, hogy szinte kizárólag a nagy számú dokumentumok szó szerinti közlésére hagyatkozott. Leiratok, határozatok, felhívások, kiáltványok váltják egymást. A tényfeltáró újságírás jegyében az állásfoglalást az olvasóra bízták. Figyelemreméltóak a terminológiai különbségek például a magyar közigazgatás tekintetében: grófságokról, fejedelemségről írtak Iserlohnban, de a magyar állam különleges közjogi viszonyának megértése is kemény diónak bizonyult sok száz kilométer távolságról. A szerbeket és rácokat, de a románokat és az oláhokat is úgy emlegették, mintha két külön népről volna szó, használták Szlovákia fogalmát, holott ebben a korban nem volt még önálló szlovák állam. A Hatok Bizottsága — így nevezték meg az egyik cikkben az újonnan megalakult Országos Honvédelmi Bizottmányt. Az újságok háttér információkkal is igyekeztek ellátni az olvasóközönséget, különösen igaz ez a szabadságharc bukása utáni időszakra. Ezért kaphatott nyomdafestéket a Wochenblattban 1849