Galambos Sándor: Az 1848–1849-es szabadságharc német szemmel - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 25. (Nyíregyháza, 2001)

Bevezetés

tegyék. Ezen kincsek közé tartoznak a már felsoroltakon kívül a nagykiterjedésű, Szeged környéki, valamint a Tisza és a Duna kö­zött található sziksó tartalmú tavak. A Duna és a Tisza közötti, egy­kori árterületek telítve vannak sóval. Az esö és harmat által felol­dott só részecskéi megkristályosodnak, ha a nedvesség a nap hatásá­ra elpárolog. Miután ez megtörténik, a földművesek összegyűjtik a sziksót, amely úgy fedi be a talajt, mintha az dér lenne. Ismétlődő mesterséges oldással és kristályosítással tisztítják meg az ásványt, amit aztán a Szeged környéki szappanfőző üzemekben használnak fel. Szeged és Debrecen környéke, valamint a két város között elte­rülő síkság a tősgyökeres magyarság tulajdonképpeni székhelye. Az igen erőteljesen fennmaradt nemzeti sajátosság és eredetiség a leg­különlegesebb és legnagyszerűbb természeti jelenségek romantiká­jával fonódik itt egybe. Ameddig a szem csak ellát, mindenhol szür­késkék ég határolja a horizontot, és a levegő fátylában, mely a föl­dön nyugszik, gyakran csodálatos tükörképek 63 és fantasztikus alak­zatok lepik, illetve rettentik meg az utazót. Egyszer felszálló felhők tréfálják meg az embert, melyek hegyeknek tűnnek; másszor renge­teg fehér oszlop száll a felhők felé, mintha tündértáncot járnának, de nem másról van szó, mint portölcsérekről, amelyeket a szél hajt maga előtt. Egy másik alkalommal hatalmas hullámok rettentik meg az embert, amelyek felénk hömpölyögnek, majd újra eltávolodnak, ha közelítünk hozzájuk: a medréből kilépett Tisza az, ami duplán és többszörösen tükröződik az atmoszférában, méghozzá úgy, hogy az utazó gyakran nem tudja, hogy hol van az igazi víz. Majd nagyki­terjedésű falvak, kastélyok, városok jelennek meg, melyekről köze­lebb érve kiderül, hogy nyomorúságos csárdák vagy apró kis ta­nyák; nemsokára hatalmas szörnyek serege közeledik: békés birka­nyájak, szarvasmarhák és sertések. A talaj erős ásványi kipárolgásai és elektromos folyamatai járulnak hozzá a sok optikai csalódáshoz, nyaranta pedig a szinte lebegő forróság, amelyben néha minden 65 Nyilvánvalóan a délibáb jelenségéről van szó.

Next

/
Thumbnails
Contents