Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Kraszanközi járás
régebben kender ásztatásra alkalmas vize volt a' Balkányban, a' honnan neveztetik most az egész dülö. Pásztorzug a' pásztoroknak marháikkal kedves tartózkodási helyük; erdőnek egy hajlasa,- Gutta köz a' Gutta mocsár köze. Kengyeles köz a' kengyeles ér köze. Köles föld köles termesztésre alkalmas dülö. Hát erdő a' határ többi részénél emelkedettebb helyen,- Len föld len termesztésre alkalmas dülö. Hosszú rekettye füzes rekettyés hely. Pap rét dülö neveztetik volt tulajdonosától. Temető sor dülö a' temető mentében. Toka dülö , név eredete ösmeretlen. Jegyzés. Mint más említtetett, községünk határa három forduló vagy nyomásra levén felosztva, egy forduló vagy nyomás ismét több dűlőből áll; dülő nevezet alatt tehát értendő eggy csoport szántó és rét föld a' mezőn, mely saját névvel bír, míg a' mellété levő másik csoport ismét más névvel bír, melyet vagy a' hely', vagy egy ott levő mocsártól, vagy egy a' régibb időben volt tulajdonosától vett. Többek közre működésével szerkesztette Hirípen 1864. apríl 12-én Veress Albert sk községi jegyző Helynevek (1,308-310) Király-Darócz Mezővárosból Szathmár Megyéből. Király-Darócz Mezőváros fekszik Szathmár megye Krasznaközi járásában. Király-Darócz neveztetett hajdan mint Szirmay Antal „Szathmár Megye fekvése és polgári esmérete" czimü munkája Il-ik részének 145-ik lapján mondja, Sólymosnak. Ezen nevét onnan vette, hogy a tatárjárás előtt királyi sólyom madarakkal bánó vadászok lakták. A váradi tüzes próba könyv 255 czikkében, 1217-ben „Solumusi major"-nak iratik. 1262-ben V-ik István ifjabb király, által kiadott oklevelében, ugyancsak Szirmay szerént ismét az előbbeni Solumus nevén említtetik. Idézett oklevél azt mondja: hogy lakók nélkül való, de ezelőtt királyi sólymosoké a terra Draucariorum Regiorum volt. A Drauch szóból csinálták az oláhok a Draucz, a Tótok a Dravecz, a Magyarok pedig a Darócz szót. Igy vélekedik Szirmay, hogy elő állott a Darócz név s ez máig, elibe tétetvén a Király előnév, gyakulat (!) és életben van. 1382-ben már Király-Darócznak iratik, s nevet adott virágzott és fényes Daróczi családnak. 1489-ben hozatott egy ítéletben Király-Darócz már Mező-városnak neveztetik. Egy 1574-ben metszetett a most a helybeli reformált egyház birtokában lévő latin köriratu pecsét nyomón Civitas-nak mondatik, melly szó nagyobb jelentésű az oppidumnál. Ezen ezüst pecsét nyomó hátán lévő fordított betűkből és a pecsét nyomóra forrasztott szárból, egyenesen következtethetni, miszerént említett pecsét nyomó 1574-ben másodszor metszetett ki.- A hasán fordított betűkkel ez van irva évszám nélkül: kiral-daroc peceti per Mikhaelem Veres faktum. Minthogy pedig Szirmay feljegyzése szerént a Veres család 1585-ben Király-Daróczon egy nemes ülésre uj donatiót nyert, mivel a Tatár rablásban leveleiket elvesztették: állitható, miként felhozott pecsét első készítése 1574-en jóval felül esik.
