Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Kraszanközi járás
ma már a lakosoknak csak egy negyed része román, és azok is jobbára napszámból élö emberek.Szakasz község határ területének nagysága 3700 catastralis holdat tesz, 41 egész állományú paraszt és 17 zsellér telket számlál, ide nem értve a Nemesek által birt földrészt. 700 lélek lakja 148 ház számja van. A föld felmérés v. szabályozás 1853 és 54-be hajtatott végre, ez ideig a lakosok határunkban csak hat fordulót ismertek, névleg I. Csonka forduló t mely nevét nyerte az szorgalmáról nevezetes sváb nép által irtott és szántó földekké alakított föld területen még sokáig fen álló csonka fáktól. II O Mező , e rész leg régibb idö óta irtodott és alakíttatott szántó földekké és azért neveztetett O mezőnek. III. Fronzes forduló , ez román szó és cserés bokros helyet jelez, nevét is előbbi alakjáért nyerte IV kis mező mely egy kis tisztás térség volt kezdetben is V Schesz forduló ez is román szó, annyit tesz mint egyenes tér föld, domb nélküli hely, mint az egész határban egyetlen sík térségü hely alakjához megfelelő nevet nyert. Vl-ik Büdös forduló valaha több, kellemetlen ízü és illatú forrásokkal bővelkedő térség volt, ma már csak egyetlen jelentéktelenebb büdös illatú forrással bír, nevét megfelelőleg nyerte az emiitett forrásoknak- Van még egy kis félre esö térség ezen nevezett alatt Paroeze mi román nyelven viz mos sasos, árkos, patakos helyet jelent, mint a milyen a térség, nevét viseli. A szabályozás alkalmával 1853/4-be a fordulok dűlőkre osztódtak, igy a Csonka forduló és O mező meletti kis térség mint dűlő 2-ik rét szugoly nak hivatik, mennyiben rétek között terül el, zugoly hely- A fronzes mezőbe lett a) jó rét Zugoly , mert szegletes rétek által körített szántó földi térség - b) szölö alatti domb , mert a szölö kert alatt fekszik és dombos hely. c) nyulas domb e térség csak 30 évek óta van ki irtva és szántó földekké alakítva, az előtt fiatal tölgyes hely a nyulak kedves tanyája volt, sőt később a domboknál sebesen lefutó viz által okozott árkokban mint a lóheréhez közzeli helyen, a nyulak szívesen tanyáztak igy 854-be, nyulas dombnak neveztetett el.- Az ó mezői forduló nem osztódott dűlőkre. A schesz fordulóban a) árok melletti dülö a malomba vezetett víz árkától neveztetett így.- b) Gyürüs és Hódos Ut közötti dülö . e két szomszéd helységekbe vezető utak kőzött terül el. c) ló kert alatti dulö mennyibe e dülöbe tartozó földek véggel a ló kert alá nyúlnak így neveztetett el. A büdös forduló nem osztódott dűlőre. Ezen düllő északi oldalán fekszik egy domb mely több évek előtt a Nemes Bombár család ivadékai által szülővel (!) ültettetett be, nevét a családtol mint tulajdonossátul örökölte és birta egy ideig; ma már Picsándrá nak neveztetik mióta és miért? nem tudni A határba kelet felöl van egy bekerített térség ló kert nek hivatik, ez azonban mint szép fiatal cser és tölgyes hely tilalom alatt van, a község erdőket akar itt nevelni, nevezetes hogy valaha csak 40 évek előtt is Borzok tartózkodtak e helyen. Szakasznak két fö szénát termő rét helye van, egyik észak kelet, másik dél nyugotnak terül el a felső rét közepén sáncz hányást képező domb van, melyet Tróján domb nak neveznek ma is, a rege azt tartja: valaha kézi erö által véd falul hányatott az itt csatárzó katonák által, kik egyszersmind nyugvó v. pihenő helyöket találták e sáncz árkában, maga e román szó Tróján nyugvó, pihenő helyet jelentvén a nép hitét megerősíteni látszik. Szakasz határát két kisseb patak metszi át az egyik észak, másik délfelöl mind kettő csak a bükk i esőzéskor bir viz bőséggel, az északit Lophágyi patak nak, hívják, mert Lophágy szomszéd község felöl foly alá az alsót Boldádi patak nak Boldád község nevéről, melynek határában ered forrása, a felső patakra az itt birtokló nemesek által 2 jó szerkezetű vizi malom is alkalmaztatott.
