Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Kraszanközi járás
Helynevek Nántűi községből, Szatmár megyéből. A Nantüi Község eredését. Eleinte ezt a Köséget Görög Cath. nép lakta és kevesen voltak akor tájba, egy kis dombocskan erdőkőzt, 's a Bagoly madár hangzatjáról Románul nevcszték meg a községet Hurez, tovaba mikor e község megnépesedett, lehuzottak magokat a völgybe, 's Romai Cath: nép is telepedett benne vagy is Sovábok, mit a Méltóságos Karolyi Grof Antal hozatott be Magyar Országba, részint pedig Kraszna Béltegről jöttek, de a Sovábok csak állig negyed rész vannak mint a Romanyok, Kellet fellől egy kis patak jön 's Dobra alat foly a Kras zn a b a onnét a Sovábok a pattag nevűről nan ta folo viztöl Nantű neveztetik, 's onnét ered a neve. Nantű e szerint két neve van. Fekszik pedig kellet délnek, Erdély ország határa délnek, e község van Európába tartozik Magyar Ország Szathmár megye Erdődi kerületéhez.- 'S 1850-től van a R. Cath: népnek lelkész és Templomjok, adig Filialis volt 's Kraszna Bélteghez tartozót 's csak ima hazok volt alapitojok, nincsen csak magok a község beli emberek tartjak a templomot, parochiat 's oskola nagy nejen (!) fent,- Elemüket szerzik bór termés és főldmivelésből, de a föld is nagyon hitvány mert mind dombos helyen fekszik.Kelt Nantőn 27-dik Április 1864. Schramkó Josef R. C. Lelkész 138/864. Hely nevek Nántü községből. Szathmár megyéből 1. ) Nántü község.- Románul Huredeú, vagy Húrez falú,- fekszik Szathmár Megye határ szélén, egy Északra nyúló hegy láncz mellett,- a' Kraszna közi Járás I-ső kerületében,határos Dobra, Alsó Szopor Korond és Rákos Terebes falvakkal.- A Megye Törvényszék Szathmáron, a' főszolgabírói Hivatal Szakasz községben székel.2. ) A' községnek kétféle neve él, magyarul Nántü, románul Húrideu, vagy Húrez, hely beli elterjedésű neve mind kettő,- ország szerte ösmerete (!) Nántü név alatt. 3. ) A Községnek hajdani elnevezése is ugyan az volt, mint az előbbi 2-ik pont alatt említtetik. 4. ) A Község leg korábban említtetik 1017-d (!) évben, mikor a' Románok be települtek 's meg szállották 5. ) Népesült a' Magyaroknak az országba lett be származások útán, ezek elől az erdős vidékekbe félre vonult románokból.
