Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Kraszanközi járás
melyek jelenleg is a falutól délkeletnek egy ispán vezérlete alatt állanak neveztetett Nagy Szokondnak, mert a falu közbülső harangján 1802-ről e felirat olvasható: Pietas coadunans colonos ad possessionem Nagy Szokond fundi curavit honori Visitationis B. M. V. - Tul a gróf majorján van Kis Szokond, népesebb román falu, mely tán csak ezért nevezetik igy, mert völgye keskenyebb. Hihető, hogy mind kettő nevét a nagyobb és kiseb Zugtol vette, melyet egykor elfoglalt, a mint hogy a sváb ezt csakugyan Zukund-nak mondja. Az and, ond end végzett e megye sok helynevénél szokott elő fordulás, mellyben én azonban csak a d betűt tekintem helyi képzőnek, mint azt - hogy több keresztnevekből lett helyneveket ne emlitsek - Korond, Vezend, Berend helynevek is mutatják. Lehet hogy Szokond - ad normám Szakasz - szinte szak gyöktől származott, ugy hogy a nagy v. kis földbirtoki szakon lakók, nagy v. kis szokondiaknak nevezték magukat, csakhogy a mély a betűt o-nak mondja ki a román, két falu nevétől nyerte aztán a patak is elnevezését, melly ha eső van hajtja 3 falu vizi malmát, s Király Darócz előtt a Krasznába szakad. A szántóföldek között megemlitem Nagy Szokondon a pénz gödrök földjei t ( Goldlochsäcker ), hol egykor pénzt kerestek, mi vidékünkön több ember bogara most is, kik azt hiszik mintha Pintye Gergely, rabló, vagy Drágffy Mihály kalandor kincsei itt a bükk alján lennének elásva; továbbá Leszpech kis nádast, melyet a tepsiről (románul leszpegye) nevezett igy el a sváb; valea baluj völgyet, melyhez hasonló tulajdonneve van minden völgynek. Igy Kis Szokond határban van valea Unguruluj . a hol gyártják az uradalmi hamuzsírt;- igy van Lophágyon elnevezve a legutolsó erdő irtás is p. pojána borszanuluj . pojána Szimjenyi loru . ograda Logyin ; s azt hiszik, hogy ezen elnevezések még a tatárjárás idejéből valók, a midőn a szerencsétlenek ide vonultak, itt irtottak, s magukat p. Száldobágyon elsánczolták. Meg említem parochiám területén Lophágy (:románul Kucza:) határában Pintye kútjá t pojana domnuczuluj felett, melynek alatta volt Pintye asztala 12 emberre a sziklából kivágva, melyet kár volt a megye főmérnökének szétlődöztctni, s Szatmár ország utaira vitetni. Ennél gazdagabb a tolvajok kútja közel a szoldobágyi bükk tetejéhez. Szokása itt a földnépének a szerencsétlenül megfagyott emberek árnyainak áldozni egy egy zöld gallyat; ilyen hely - mor murnu - van Kis Szokond határában a bükk tetején, ahol ember emlékezet óta hűségesen vetik a reményzöld galyjait, a nélkül hogy tudnák, ki és mikor veszett el itt e rengetegben a somfalusi út évszázados bükkjei alatt. Kelt Sándorfaluban April 26. 864, Pápa Tivadar Dier Lajos sm Jegyző r. kath. plébános Nagy Szokond (II, 255-257) Szatmár megye Krasznaközi járás a bükk alján széles és termékeny völgy hosszában gyönyörűen terül el. Jelenlegi lakosai mintegy schwarzwaldi rom kath. németek, kik gróf Károlyi Antal meghívására az oláhokat innét kiszorították 1774-ben, a sándorfalvi plébániához tartoztak még, de az ott talált oláh papot - Kukk Urat - holta napjáig nagyon megbecsülték s eltartották, kisded temploma csak 1838-ban került Alsó Boldádra. Eleinte csak a gróf majorsági épületeit, melyek a falutól dél keletnek most egy uradalmi ispán alatt állanak nevezhették volt Nagy Szokondnak, mert a falu közbennső harangján 1802-
