Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)

Kraszanközi járás

Szakodicsok birtokába jutván 1634. évben Prepostváry Sigmond idejében mint református templom ismeretes. Kétséget nem szenved - hogy a bélteki romai Katholikus templom a 16-ik században is volt már a protestánsok kezében.- Ugyan is Drágfy Gáspár és neje Báthory Anna már 1530-ban fogadták el Erdődön, az itteni hite hagyott lelkész Batizi András és Kóbor Dévay Bíró Mátyás volt szerzetes előterjesztéséből az új vallást 's azt dacára 3 püspök erélyes fenyegetésének különös párt fogásuk alá vették - terjesztőit oltalmazták - mint közép Szolnok főispánja Derecskey Demeter tévtanaít, ki a Szilágyságot legis elébb protestantizálta, elnézte nem csak, hanem látogatását Erdődön el is fogadá. Illy körülmények között róla és nejéről ki 1545-ben az erdődi zsinatott 29 predicátorral luthranus (!) értelemben megtartatá - fel tenni nem lehet, hogy Beiteken és annak várában meg törték volna a RCath hitet csak ugyvoltak urai mint Erdődnek.- S csakugyan olvasható Budai Esaíás Magyar ország Históriájának II kötetében 114 lapon 1808 „Ezen reformátor lelki tanítók közzül (:kiket t.i. Drágfy Gáspár Tekintetes és Nagyságos ur alkalmazott:) való volt Boldi Sebestyén Bélteki Praedicator Szatmár vármegyében, akire céloz Szatmár Némethy Mihály, a midőn igy szóll: Erdőd városát Sebestyén pap reformálta 1530-ban". De itt tévelyedés van, mivel a Witten bergi Akadémiában Boldi Sebestyén, a Csókás Péter Laistromában Sebastianus Baldínsnak íródik 1536-ban tanult. Ha tehát Erdődöt ő Reformálta, ez legfelebb is 1837 (sic!)-ben eshetett sat.- Már a kinek Erdőd reformálását is így akarák tulajdonítani, az Beiteken bizonyai belehelyezte magát a templom birtokába, Drágfy Gáspár olygarcha ideiében, ki feleségével igen oly erős és makacs protestáns volt - a mily buzgó és példás katholikusok volt, atyja János ország bíró kire kire (!) a Mohácsi hartzkor a szűz Mária képét és ország címerét viselő zászlónk gond viselete bízatott, és nagy Atyja Bcrthold aki az erdődi pompás templomot épite Corvin Mátyás alatt vezér 's II. Ulászló alatt Erdélyi vajda volt. Láthatni ezen a templomon a szentély jobb oldalán Prepostváry Bálint fehér márványból faragot családi címerekkel díszített sir emlékét - kinek hamvai hihetőleg - az egyház szentélye alatt, mint egy 30 koporsót fogadható, nedves sir boltban nyugszanak következő fel írással: Epitaphium Generosi ac Magnifici Domini Valentini Prepostváry de Lohách Sacrae Caesarie et Regie Majestatis Consil qui domi, forisque, pace et bello re pre dane gesta, placide tandem in Domine abdormitis die 10 mensis Április Anno Domini 1597 aetatis suae Anno 51. Kraszna Beitek mvárossában van 230 ház melyeknek nagyrésze, illetőleg 42 zsellér telkek kivételével mindnyája, mintegy 198 ház ahhoz volt csűr és más gazdasági épületekkel együtt minden nemű termény és takarmány - templom és iskola ház - parochia négy harang melynek egyike Pépostváry Sigmond által öntetetett, ezen felírással: Durch feuer flosz ich Georg Vitt in Eperjes gusz mich anno IIIDCXXXIV. Sigismundus Prepostváry Égne Auretatus Sar Regiae tertii ferdinandi Cameratrius, valamint az uradalmi fö tiszti lak magtár - 1862 évben September hó 6-án támadt tűzvész által semmivé tétettvén - romjaiból a szorgalmas magyarul is jól beszélő sváb lakosok igyekezete folytán díszesen épitettetik. Kelt Krasza Beiteken 1864 évi Szent György hó 24-ik napján általam Szájbei Kálmán sm jegyző