Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Kraszanközi járás
lapályos hely lévén,- azon helyről távolabb NMajthényhoz közel lévő térségre letelepedvén, és ott Gilvátsnak nevezték, melly idő ólta ország szerte széjjel ismeretes. 4) A Község emlitetik 250 év ólta. 5) Gróf Károlyi Sándor által Németh Országból Schwarczvadlból (!) 'e vidékre le hozattak,- 150 év óltai itteni lakosok, mint német ajkú nemzetek. 6) Köz tudomásból annyi tudatik, hogy a Krasznán innen oldalon létezet a község, mellybe Magyarok, és Oláhok szét terjedve lakván,- 250 évvel ez előtt némelly Oláh, és Magyar Krasznán tuli oldalra át menvén, 's ot letelepedtek,- 's némelyek pedig látva nedves vizenyős helyet, távolabbi térre, a hol elenleg Gilváts van, elhúzódtak,- 's huzamos évekig ott laktak a községben Szilvás név alatt,- Midőn 158 év ólta a német ajkú atyafiakot Gróf Károlyi Sándor lehozattatván,- letelepedtek, 's volt előbbi Oláhok, és Magyarok szinte KMajtényba elszármaztak 7) A Községben előforduló dűlök, következők. Dinye földi düllö , a hol 50 évvel ez előtt tiszta rét volt 's kissé dombosabb hely, mellybe dinyét termesztettek,- most pedig 1858-ik év ólta szőllőnek beültettetett. Tabla föld düllö nevezetét, onnan veszi, mint hogy a Töke Terebesi határhoz tartozó Urasági (Grófi) tábla mellett hosszant nyúlván. Itatói düllö : ott régenten egy lapályos vizenyős hely lévén, a hol sertések tanyáztak, és inni oda jártak. Déli legelői düllö nevezetét onnan veszi; mint hogy, mint egy 18 holdnyi legelőnek kiszakittattván a szántó földekből, ottan egy gödör lévén, mellyen egy kut elkészült délérei marha, 's lovak itatására, melly téren csupán szántás alkalmával délére ettetek, ittattak. Sertés bokros nevezése onnan veszi eredetét, mint hogy régenten nagy bokrok, cserjék, és Körtve fák voltak, sertések mindig ott legeltek, és háltak. Toldási düllö . azért midőn 1774-ik évben a volt földes ur által Község lakossait rendes illetményü földekkel ellátta, fennmaradván egy lapályos rosz térség, melly pótlékül kapván, azt egymás közt felosztva toldalékul adatott. Nyáfa dülö . nevezete, minthogy régenten nyárfa cserés bokros hely lévén, melly későbben kiirttatván szántóföldé alakult, azon düllőbe jelenleg ís még két nagy nyárfa életbe van. Homorodi düllö . azért veszi nevezetét, mert végével Homorod vizére nyúlnak a földek. Irtás rét: azért neveztetik; mint hogy azon tér a sok bokortól, cserés helytől leg későbben kiirttatván, jelenleg már rétnek használtatik.- Kraszna rét , mint hogy a Kraszna folyó mentében van. Csere erdő , jelenleg rendes mint egy 150 éves erdő, melly régenten cserés bokros nagy térség legelöstöl eltiltattván,- tilalom alatt tartva erdőnek hagyatott, melly jelenleg szép erdő. Nyárfa kút azért neveztetik számtalan évek ólta, minthogy nyárfa cserék voltak, 's jelenleg is kút nagy nyárfa közt létezik. Szegelet árok : melly valaha kraszna folyó vizéből azon árkon viz folyt a határra,-jelenleg is állandó vizenyős 's motsáros lapály nyúlik. Düllök Nevei 1774-ik év ólta nevezetöket kapvák. Homorod . melly Kraszna folyóba ömlik szintén Kraszna vize is nevezetét az első Homorod községtől,- utóbb Somlyó Kraszna falutól eredeti nevezetét nyeré. Kosár , ez egy bekerített, 's fel árkolt gömbölyű, 's nagy térségü legelő. Fent nevezett tárgyaknak fekvése, majd az egész határ egyenes sik, s lapályos, egy oldalról Kis Matyény (!) határ felöl viz áradásoknak, 's több ideig viz állásos helyen álló posvány, és nedvességnek ki van téve,- kivéve szomszéd Töke Terebes felöl használhatóbb fekvésű térség.
