Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)

Id. Mándy Péter: Szatmár megye

ment, melynek fele Mycholát, fele Bothár községet illeti, és itt kaptsolták össze a határt az első határjellel a Túrnál. -1237. Mere magát Gróf Zothmárnak is nevezte, Micholay Dezmér (Desiderius) és Filpüs rokoni osztályjában 1246. Micholay Dezmér a Fridrik Ósztriai herczeggel a Lajtánál IV-ik Béla alatt tartott Véres csatában magát vitézül viselte. 1325. Filep Nádorispány Mikoláról hozott, és Vetésben Szathmár Megyei gyűlésben kimondott Ítélete igy szóll: 1325-ben Mykola János maga Mereh és László testvérei nevökben Mykola helységnek negyedét Máté 10. gyra finom ezüstért (fini argentis) oly kötés alatt Zálogba tette, hogy a Karácsony után 15 Nappal 1325. vissza nem váltaná, felét annyiban 20. gyrába marasztalták (remanerunt). Az után két törvény nyólezadán két két, 3-on ismét hat gyrával pótolandják. Leg utóbbi idézéskor pedig újból megkettőztetik. 1326. a Szentgyörgy Kalandos Társaságának (Kalandus Militum S. Georgii) Szabályai a Mikolay Leveles ládából az ország levéltárába eredetiben beadatott. Egyik annak vitézzé lehetett, ez az országban eddig alig ismeretes ritkaság. 1427. Mikolay Miklós rokonai egész helységet birták. 1456. Után lett László Király Mikolay László és Györgynek a Törökök ellen jeles Vitézeknek czimert adott, mely egy paizson ezüst mezőn álló Szarvas. 1461.1. Mátyás K. Mikolay István pénz verésre vigyázó Erdélyi Kamarásnak parantsolta, hogy minden hónapban száz arany forintot adjon a Királyi asztal tartására. 1563. I. Ferdinánd Mikolay 'Sigmond és Miklósnak - Mykola, Sima és Szárazberek Helységeit új Királyi adománnyal adományozta. Lőrincz bokra, Hosszúrekettye, Hosszúrét, Csomód pallaja, Halász égre, Tatár domb. Ez az Erdőszélen egy kitetsző halom. A nép száján az kering, hogy ott valamikor a tatár csatában eltemetettek feküdnének. IV-k Bélakori lehet, és mert 1717ki tatárjáráskor vér nem folyt, mert a tatárok a templomba menekülőket rab szijra fűzve, Máramorosi Borsáig elhúrczolták, honnan a Szatmári és Máramarosi Magyar Nemesség, az Oláhok erélyes segítségével szinte tíz ezerén megszabadíttattak, 221. Egri Helység. 1300 és 1366. Egry László, János és Imre fejőknek váltságáért az egész helységet 100 ftban Vas váry Jánosnak elzálogosították, de azt ismét visszafoglalván, I. Lajos Király őket Woyay János Medve fia, mint Embere által a Királyi Udvar eleibe idéztette. 1374-1425,1426,1427-be kezdett határjárás egyetmás okon elhalalasztatott. Koldus sor, Méhes rét, Nádas, Nádas oldal, Egerhát, Nagyrét, Malaczos erdő, Fennálló erdő. D. Nyiri Járás. 222. Nagy Károly Mező Város. Ezen Város adott nevet a Gróf Károlyi Nemzetségnek, mely a Kaplyoni Nemből származott, és négy ágra oszlott, melyből fiú ágon a grófi és Bagosy ág vagyon még életben, a Csomaközi elébb, a Vetésy pedig csak ezen 1864. évben Lajosban szakadt magva. 1380. 'Sigmond (még koronázatlan) Király Károlyi Lászlónak, és Andrásnak Marhárd fiainak Szabad Ispányságot főbe járó hatalmat adott azon hiv szolgálatért, miszerint fogságra vitetett Mária Királyné és férje kiszabadítására Dalmátiában az Aurániai Perjelt kénszerítették. (Vármegye Levéltára). 1419. Károlyi Bertalan, László, András, János, és Jakab a Károlyi egész Uradalom birtokába uj Királyi adománnyal megerősíttettek. Mely akkor Károly, Kaplyon, Boldád, Vezend, Petri, Chomaköz, Fény, Embel, Vada, Csanálos, és Olcsva helységekből állott. 1428.