Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)

Id. Mándy Péter: Szatmár megye

ellenvetettek. Nevezetes, hogy itt a Királyné Kulcheyeket Fő Nemeseknek (praenobiles) czimezi, nagyobb petsétjét pedig Felségesnek. 1575. Czégényi Kende Péter egy részibe beiktattatott. 1554. Kulchey András rész jószágát Phylpessy Mihálynak 70. arányba a Váradi Káptalan előtt elzálogosította. 1590. Tardi Vörös Orbán, a Magyar lovasságnak Kapitánya 8 telekbe, és egy Nemes Ülésbe Királyi jóváhagyással, beiktattatott, ily eredetileg Magyar Nyelven irt Iktató levél mellett, a mi ritkaság. 1591. Executio facta est 8-a die Augusti. Ego Petrus Szegedy Praesbiter s. Crucis de Lelesz, homoque Regius Franciscus Darahy de eadem Darah mentünk Mi Keölcheben, ki Zathmár Varmegyiében vagyon, a melly jószágot Báthory István Urunk eö Nagysága adott volt Vörös Orbán Uramnak, eö Felsége meg confirmalta fiúról fiúra, leányról leányra, es úgy jámbor szolgálattjáért, és az levélben irtt 1600 flor. vallotta. Az Eö Felsége consessussa mellet iktattyuk-be Keolchey udvarházába, es jobbágyinak birodalmába. Vicini Nobiles Fransiscus Keolchey, Petrus Kende de Cheke (fellyebb Czégény) alias de Keölche. Ez Kende egy Nemzetség. 1505. Kende Miklós volt Szabácsi Bán. Práy IV. R. 313. lap. 1605. Kende Tamás volt a Magyar Lovasság Vezére. Kihez a Vármegye Levéltára szerint Zaluzovszki Péter Skólai Hadi Rend tartó igy irt: Thomae Kindy, tudtul adván a Lengyel Tanátsnak és III. Sigmond Királynak parantsát, „hogy a lengyel és Kozák Katonáknak a Császári tábornál katonai szolgálatot felvállalni nem szabad". 1675. Kende Gábor pártos volt, de még két testvérével kegyelmet nyert. 1681. Kende Adám Főispány és az Országnak Biztossá az Erdélyi határok fele. 23. t. ez. 1745. Ennek Fia Pál Megyei Első Alispány. 1800. Kende László Váradi Kanonok, és Zeer Monostor Apát ur. Kert alyja. Éger, Rókás, Medvés sorja, Berek köz, Ered hát, Nagyszeg, Káinok, Eszteró közi, Eszteró szárazzá. 187. sz. a. Vargáé. 201. Tisza Kórod Helység. A Tisza partján feküvén, ez választja Bereg Vármegyétől. Szép gyümöltsősseikből a vízen az Alföldre szállítják a gyümőltsöt, a mellett pénzzért is vállalnak vizi fuvarozást. Ez a helység is a Költsei Uradalomhoz tartozik, most is nagyobb részit Kende Lajos birja. Foglár, Istvánné szárazzá, Kurtapatak, Piskáros hát, Hatvanhat, Hatfőid, Nagy - Közép - Kis Nyil, Kis - Nagy tó, Nyáras, Körises töltés, Nagy út, Hallábori szeg, Csonkás, Szeg palaj, Kórodi szeg, Ládzas, Mészós köz, Mészós köz szuglya. Eleink a mély és magas hangú szókat - mint innen is megtetszik, de Vörösmartiból is látszik - együttesen használták. 202. Csecse helység. A Tisza választja a Bereg Vármegyétől. A Kölchey Uradalom része. Szép gyümöltsöseik vannak. Kis mező, Nagy mező, Füzes, Méhes. 203. Milota Helység. Régebben a Kölchey Nemzet - hova tartozott - birta egészen. 1516. Báthory András felkérve, de a Kőltsey Nemzetség ellentmondott. Szép gyümöltsösökkel bir. Nagy éger, Kőrises, Nyári nyomás, Nagy patakhát, Csécsi Útköz, Halványút, Nagy Kabolya, Kis Kabolya, Tóhát, Rednek, Cserhát, Gombás hát, Kis erdő, Szenna. Ungvár Vgyébe hasonló nevü falu van. 204. Tisza Bets Helység. Ugotsában Tisza Új laktól a Tisza választja, gyümölts lehordassál és csajkássággal keresik élelmöket. Elég makktermö tölgy erdejök van. Tisztán magyarok reformátusok lakják. 1381. Balk Vajda Drág Máramarosi és Szatmári Ispanyok, és Oláh János testvérek - tanúkat vallatnak Bolchui János és László ellen rétjök elfoglalásáért. 1559. a Rósályi Uradalomhoz a Kun Nemzetség egészen birta. Hosszuszer, Kis szeg, Kováts gorondja, Juh kosár, Nagy szeg, Berhés vadassá, Hatfai rét, Szénégető, Cselepkert, Bercez pataki, Nyilas, Bajnok, Cserhát erdő, Cser nyáros